CenzuratV. Évfolyam. 10. szám. Október. 1935.

HUMANITÁS(T E S T V É R I S É G )

A JÁNOSRENDI SZÖ V ETSÉG HIVATALOS LAPJA

KÉZIRAT SZABADKŐMŰVESEK SZÁMÁRA.

SZERKESZTI:

AZ UN IO G TA G JA IB Ó L A L A K ÍTO T T SZER K ESZTŐ BIZO TTSÁ G

C U P R I N S U L

Calendar de muncă

Cuvântul de deschidere al ven.‘.Q U n io : In pragul anului 50 de muncă.

Fr.\ O. B .: Raportul masoneriei şi lumei profane.

Fr,\ G. S z .: Scopurile muncii de sat.Consfătuirea internaţională a luminelor inalte

din □[_) de rit scoţian.Fr,-. E. Francmasoneria maghiară

în secolul XVIII. Francmasoneria In ţară.

Informaţiuni. Poş'a administraţiei.

T A R T A L O M

Munkanaptár.Az Unio □ főmesíerének munkaév megnyitó beszéde: Az ötvenedik munkaév küszöbén.

B. 0 . tv.’. A szk.-ség és a profán világ viszonya.

Sz. G. tv.-. A falumunka céljai.A sk ólO D legfőbb világosságainak nem­

zetközi értekezlete.Dr. J. E. tv.-. A XVIII. század magyar

szabadkőművessége.Belföldi szabadkőművesség.

Hírek a nagyvilágból. Kiadóhivatali közlemények.

! N H A L T

Arbeitskalender.Eröffnungsrede des M.-. v. St.-. der □ Unio:

An der Schwelle des 50. Arbeitsjahres. Br.-. Ó. B .: Das Verhältnis des Freimaurer-

tums zu der profanen Welt.Br.-. G. Sz.: Die Ziele der Dorfarbeit.

Internationale Beratung der höchsten Lichter der schottischen

Br.-. E. J .: Die ungarische Freimaurerei im XVIII. Jahrhundert.

Freimaurerei im Inlande, Nachrichten. Post der Administration.

H U H U Hü P T HRA Rom ániai Nem zeti Nagypáholy Jánosrendi S z ö v e t s é g é ­nek védelm e a l a t t dolgozó t. é s t . p á h o ly o k m unkarendje

U nióCluj—Kolozsvár keletén. Helyiség: Str. Baba Novac 3. — Munkanapjai: Minden hó első és harmadik szerdáján este 8 órakor. Páros szer­dákon értekezlet— Profáncim: Zipszer Alajos str. Baba Novac 3.

A u roraBraşov—Brassó keletén. Helyisége: Strada Voivodul Mihai 9. — Munkanapjai: Minden második hétfő este 9 órakor. Közbeeső hétfőn értekezlet — Profáncim: Dr. Fischer Gyula orvos Braşov, Str. Reg. Carol 59. — A szöv.’. kancellár profán cim e: Braşov, Strada Caste­lului 94.

T ra ianBraşov—Brassó keletén. Helyisége: str. Prin­cipele Carol 9. — Munkanapjai: Minden szer­dán este 8 órakor. — Profáncim: dr.loan Hozan Str. Reg. Carol No. 56.

Zu d en d r e i S äu len Braşov—Brassó keletén. Helyisége: Strada Noua 27. — Munkanapjai: Minden kedden este 8 órakor. Profán cime; Ludovic Ser- vacius, ny. subprefect, Braşov.

C on cord ia Arad keletén. Helyisége: Bulv. Gén. Dragalina 30. — Munkanapjai: Minden csütörtökön este fél 9 órakor. — Profán cime: Dr. Szőllőssi Zsigmond ügyvéd, Arad, Str. Regina Maria 3.

B e th le n G ábor Târgu-Mureş—Marosvásárhely keletén Helyisége: Str. Ştefan cel Mare 83. — Munka­

napjai: Minden hó első és harmadik hétfőjén este 8 órakor. — Profáncim: Dr. ' éterfi István orvos, Piaţa Reg. Ferdinand 32

B ih a rOradea—Nagvárad keletén. Helyisége: Alea Romei 2. Munkanapjai: Minden 2. hétfőn este i/28 órakor; közbeeső hétfői nap ■jfCon értekezlet. Profáncim: Dr. Meer Samu Bulv. Reg. Ferdinand 10.

P a xTimişoara—Temesvár keletén. — Helyisége: Bulv. Reg. Ferdinand, Palatul Lloyd — Lloyd palota. — Munkanapjai: Minden hó második és negyedik hétfőjén este 8 órakor. Páratlan hétfőkön tiszti értekezlet — Profán címen Balázs Lajos ny. vasúti főfelügyelő, TitnişoaranIV. Str. Al. Bonnaz 12. Magánügy.

Die A rbeit Bucureşti—Bukarest keletén. Helyisége: A nagypáholy str. Câmpineanu 45 szám alatti helyiségben dolgozik. — Munkanapjai: Min­den hétfőn este 9 órakor. A hó első hétfőjén értekezlet Profán cime: Berthold Adler Bu­cureşti III. Bdul Dacia 14.

H u m an itás Baia-Mare—Nagybánya. Profan cim : Gom- bossi József ny. főerdőtanácsos Baia-Mare.

K ölcsey (Satumare—Szatmár),T is z a (Sighetul-Máramarosszigeí) és

H un yad (Deva—Déva) átszervezés alat t

Szabadkőmüves-irodalomLennhoff Eugen: D ie Freimaurer. Ihre Ge­

schichte. Organisation und ihr heutiges Wir­ken, 476 Seiten und 107 Bilder.Brosch. Rm. 14"—, Ganzleinen Rm. 17’—

Gaston Martin: La Franc — MaconnerieFis. 12-—

0 . Caspari: Die Bedeutug des Freimaurer- tums V. Ungar B.

Balassa József: Kossuth Amerikában.2-50 P.

Balassa József: A szabadkőművesség tör­ténete. 1’— P.

Balassa József: A szabadkőművesség ké­zikönyve. (Káté.) t. Inasfok 1*50 P.II. Legényfok. 1’— P,III. Mesterfok. 1 — P

Az itt fe lsoro lt m űvek m egrendelhetők a .Testvériség" kiadóhivatala utjáa.

D E N T A L -D E P O TDr. B L A T T E R

ORADEAStrada Dr. Aurel Lazar No. 4.

V. évfolyam. l6 szátti. Í935. X. hó

K É Z I R A T S Z A B A D K Ő M Ű V E S E K S Z Á M Á R A

Az ötvenedik munkaév küszöbénAz Unió páholy főmesterének munkaév-nyitó beszéde

A mai estével ötvenedik m unkaéve kezdődik az Uniónak.Egy év múlva ünnepeljük páholyunk m egvilágositásának ötvenedik évfor­

dulóját.N em bankettel, nem eszem -iszom m al, nem cicom ás szóvirágokkal ak a ­

runk ünnepelni, hanem a m últakon okuló em lékezéssel s a jövöbenéző cél­kitűzésekkel. Ünnepi áh ita tunk nem m erülhet ki a m últak dicséretében s a jövőért való sóhajtozásban. A beletörődő csodavárás kora lejárt. Ü nnepünket uj tartalom m al kell m egtöltenünk. Ünnepi hangu la tunkat épitő gondolatokkal kell m egterm ékenyítenünk. A mi ünnepünk nem lehet a bibliai csodák sym - bolum a, hanem azoknak a társadalm i erőknek életrekeltése, am elyeknek céljuk és h iva tásuk az em beriséget, m ég pedig egyformán minden embert „ közelebb vinni ahoz a m eghatározhatatlan állapothoz, am it bo ldogságnak n eveznek .“

A m i ünnepünk nem pihenés napja, nem áh ita to s cerem onia, nem ö n - nönvállunk élégült veregetése, a mi ünnepünket je len tőssé és em lékezetessé ka lapácsunk komoly, társadalm i szem pontból értékes m unkája avathatja . A mi em lékező ünnepünk szomorúság, hogy az ú tnak m ég m indig csak elején botorkálunk és serkentés, hogy céltudatosabb, b á trab b lépésekkel, acé losabb akarássa l kell tovább ha ladnunk . A mi ünnepünk ú tkeresés az em beri lelkek rugói felé.

A mi ünnepünk uj fáklyák gyújtása a reánk szakadt sö té tségben . Az ünnep i hangulatból feltám adó erők, eleven vágyak és m egújuló törekvések fűtői és feszítő energiái legyenek m unkánknak.

Az a munkaterv, am it elétek fogunk tárni, en n ek az e lgondo lásnak a gyüm ölcse.

A m últnak m egbecsülése nyilvánul m eg ab b an a m unkában, am it dr. J.^E . ívünkre b iz tunk : P áholyunk történetének részletes m egírása, de csak a m agunk belső használatára és okulására s azoknak a törekvéseknek a p ro fán világ elé vetítése, am elyek a félszázados életet g azd ag g á tették. Nem kell titkolnunk, hogy régebben ennek a városnak m inden progressiv tá rsadalm i m egm ozdulásában, m inden á ldásos jótékony intézetének m egterem tésében az U niónak kezdem ényező és alkotó része volt s hangsú lyoznunk kell, hogy a b ­ban az időben, am ikor a nem zetiségi kérdésnek az egyenlő em beri jogon való m egoldása s az általános és titkos választójog követelése népszerűtlen , ső t kockázatos törekvés volt, az U nió m inden erejével é s bátor k iállással, a fel-

137

v ilágositás és m eggyőzés m inden fegyverével harcolt e célokért. Sokszoros fon tossága van e harcunk hangsúlyozásának m ost, am ikor hasonló kötelesség- teljesítést, ő sz in te hitvallást várunk rom án testvéreink részéről.

M unkatervünk gerince — m int látni fogjátok — az egym ástm egértés a lapozása . A szakadékokat, melyek az egym ásra utalt népek életét itt ka­tasztró fa felé sodorják, a b izalm atlanság , a gyanúsítás, a szándékok tisz tasá­gáb an való kételkedés mélyíti és szélesíti. Ki kell tehát irtan i a telkekből a gyanút, a b izalm atlanságot. Meg kell egymást ismernünk. C sak ez a meg­ism erés tem etheti be a szakadékokat, csak ezen a m egism erésen épülhet fel a sokat emlegetett hid.

H ídverők akarunk mi is lenni, de nem jelszavakkal, nem üres szóvirá­gokkal ak a ru n k épiteni, nem a hid ivénél és ornam entikájánál akarjuk az építést kezdeni, hanem lent, a m élyben.

A h ídép ítés technikája az, hogy mélyen a viz so d ra alatt, lassú és gon - . dós m unkával, m agas légnyom ásban dolgoznak m érnökök és caisson-m unká­sok, ott rak ják le a hid időtálló és teherbíró alapjait. Ez a legfontosabb r é - ' sze az építésnek.

Ezt a láthatatlan, ezt az előkészítő, ezt a hálátlan munkát akarjuk mi elvégezni. M élyen a politikai élet vad sodra alatt. A gyűlölködés, az egym ás életlehetőségeire való tü lekedés szennyes habjai alatt.

A hidverés ismeretlen katonái akarunk lenni.Ami a nagy nyilvánosság elism erő tapsai között történik , a kecsesen

hajló , karcsú iveket, az ünnepi szónoklatokat végezzék el m ajd mások.E nnek a h idverésnek a titkos ca isso n -m u n k á ja : az egymást megismerés.Nem ism erjük azokat a testvéreinket, akikkel a so rs végezése szerint

együtt kell é lnünk. S ők nem ism ernek bennünket. A kézfogás nem lehet m eleg, a szivek verése nem lehet összedobbanó, a beszéd nem lehet őszinte, am ig nem ism erjük m eg egym ás szándékait, törekvéseit, jövőt alapozó terveit.A kölcsönös gyanút, a félreértést és b izalm atlanságot csak ez a m egism erés oszlathatja el.

Ezt akarják szolgálni azok az előadások, azok a viták, amelyek egyrészt a m i páho lyainkban hangoznának el a rom án társadalm i, kulturális, gazda­sági, hitéletbeli m últról, jelenről és jövőbeli készülődésekről, m ásrészt a b u ­cureşti páho lyokban a mi tisztult, őszin te és jogos vágyainkról. S ezt a célt akarják szo lgáln i azok a felvilágosító, gyanút oszlató írások , amelyek term é­sze tesen rom án nyelven fognak m egjelenni és am elyek a közvéleményt is m eggyőzni iparkodnak a szándékok tisztaságáról és az állapotok tarthatatlan­ságáró l. E zeknek az előadásoknak és vitáknak azonban egyik oldalon sem szab ad köntörfalazóknak, felületeseknek, hátsó gondolatokat rejtegetőknek lenn i. A költő szava sz e rin t:

. . . m ost a szó olyan legyen,M int a hegyen isten sz av a :É vezredek hője-hava.

Ez a m unkaterv persze nem szól egy évre. H osszú, lassú, előkészítő,, g o n d o la to t érlelő , agyakat m eggyőző, lelkeket kapcsoló, sziveket m egnyerő’ lép ésrő l-lép ésre haladó m unka ez. D e valakinek vállaln ia kell. Valakinek el kell indu ln ia ezen az u tón.

Az U nio m unkaterve: Jelentkezés a munka vállalására.

138

Áz Unió munkaterve: jövonkbe vetett hit. . •S ezt a célt szolgálja az Unió m unkatervében az a törekvésünk is, hogy

szaporítsuk harcosaink szám át uj m űhelyek m egvilágositásával. N agy öröm m el jelentjük, hogy B ucureştiben és Baiam arén m ár u j páholyok alaku ltak s m in d ­két helyen lelkes, áldozatkész, m unkáravágyó és világosságot szom jazó tes t­vérek önzetlen segítségére szám íthatunk, K üszöbön áll a sigheti páholy föl­éb redése is. Ezek a páholyalakulások nem csak szám beli gyarapodásá t je len ­tik a királyi m űvészetnek, hanem gazdag értékerősödést is. Ezen az u tón is tovább kell haladnunk.

G yönge és erőtlen lenne azonban a m unkánk , ha nem h innénk ab b an , hogy Erdély m inden keletén lelkes segítő tá rsaka t találunk testvéreink so ra i­ban . H a nem hinnők azt, hogy testvér-páholyaink m űhelyeiben is m eg indu l ez a m unka. T alán m ás form ában, talán m ás gondo latok lendületével, deugyanezzel a célkitűzéssel.

E lőre tes tvére im !A mi feladatunk nem az, hogy védőbástyái legyünk annak, am i ko rhad t,

mi távolbanéző építői, tüzesszivü m agvetői akarunk lenni a jövendőnek.Az ötvenedik m unkaév küszöbén szeretettel, h ittel és b izalom m al kö ­

szöntöm testvéreim et.

A szk.-ség és a profán világ viszonyaIrta: B. O. tv.*., a Concordia □ titkára

A Concordia páholy m ult évi előadásai nagy részben egyetlen központi tém akör körül forogtak. E tém akör fő m o ttó i: a szk -ség és a profán v ilág viszonya. A kőm üvesi m unka célos vagy célta lan volta. Aktivitás vagy rezer- v á ltsá g ? Az aktivitás mai lehetőségei, A szk trad íciók m egfelelnek-e az uj időknek ? Hol m utatkozik szükségesnek a reform ? Uj áram latok és a szk -ség . . . Á tértékelendők-e kizonyos szk princípium ok és egyáltalában m ikép értéke- le n d ő k ?

O lyan tém akör ez, am elyet a m aga k iforratlanságában egyelőre a leg­ellen tétesebb álláspontok feszültségkülönbségei tartanak k a v a rg á sb a n : sö té t passziv itás és kritikában tenniakarás, okos o p p o rtu n itás és a lényeget feladó alkalm azkodás, kétség és h i t . . .

Hol keresendő az oka annak, hogy e kérdések , am elyek felm erültek ugyan a m últban is, de főleg fiatalabb testvéreinknél és szórványosan, kü lö­n ö seb b átü tő erő nélkül, ez évben az egyszó lam uság fortissim ójával h a rso g ­nak túl m inden m ás problém át ? . . . T alán ab b an , hogy a v ilágreakció ez évben m ég tovább terjeszkedett s a pohárból tú lcso rdu ló csepp szerepét já tszva, tudatosíto tta a sz k s .\ lé le k v ilá g á t. . . Ez m indenese tre lehet egyik m otívum , de sem m iesetre sem az ind ító o k . . . M ár fon to sabb szerepet já tsz ik az a körülm ény, hogy a tvv.’. m aguk is koruk gyerm ekei s mint ilyenek nem m a­rad h a tn ak egészen m entesek bizonyos áram latok és eszmék beszivárgásátó l s akarva, nem akarva á t kell, hogy adják saját lelkűket is terepül a harcnak , am ely az em beriesség s a reneszánszát élő erőszak között folyik é le tre -h a lá lra . . . D e a legjelentősebb okot az a körülm ény szo lgálta tja , hogy m ig a reakció -

139

èdd ig nyíltan és egységesen soha sem tagadta meg a francia forradalom örökét, az em beri jogokat s a hum ánum célkitűzéseit, ső t bám ulni való ra- bulisztikával a legszörnyübb igazságtalanságokat éppen ezekre való hivatko­zássa l követte el, ,addig ma teljesen szakit a humánummal, nemcsak tetteiben, de szavaiban is. Á larc és jelm ez nélkül jelenik m eg a m aga brutális, véres és nyers valóságában az élet m inden viszonylatában, a francia forradalom örökét kárhozatos eltévelyedésnek s az emberi nem m egrontójának, a ma anarch iája felelős szerzőjének bélyegzi meg.

Ez ped ig nóvum . . . A szks.*. lélek term észetétől fogva jóhiszem ű és hajlam os h itelt adn i néha álcázó szólam oknak is. Ez m egakadályozta abban , hogy tisz tába jöjjön a reálitással, am elyben tu lajdonképen m ár igen hosszú idő óta ben n e élt. Ma azonban , am ikor a világreakció elég erősnek érzi m a­gát ahhoz, hogy a m aga igazi arcával m utatkozzék meg, a szks.*. lélek sem térhet ki a reálitással való leszám olás elől. A világreakció szembe szegzi a m aga uj v ilágképét a szks.*. v ilágképpel és kategórikus form ában veti fel a k é rd és t: „Velem vagy ellenem “. Ez az uj helyzet volt az, ami tudato sí­to tta a szks.*. lélekben a rég óta lagpangó konfliktust s azt akuttá tette. A konflik tust, m elyben voltaképen két világ ütközik ö ssze : a lelkünket átható és irányitó szks.*. világ azzal a vértengerből felm erülő uj profán világgal, am elyhez a tes tünk van kötve a fizikai szükség ezer bilincsével. Ez -a konflik tus egy lelki válságot robban to tt ki s ebből a válságból való tisztu­láshoz a fent említett, önm agától adódó tém akörön át vezet az ut, am elybe valam ennyien annyi hévvel és lelkességgel belekapcsolódtunk. M ielőtt bár­m ihez is hozzányúlnánk, m ielőtt bárm ire is ráirányitanók a szks.*. kontem p- láció igazságkereső fényszóróját, e lőbb saját szk-ségünkkel kell tisztába jön­nünk , sa ját erőinket kell átcsoportosítanunk és hozzáigazítanunk a m egválto­zott profán v ilá g h o z . . .

Korai vo lna még ennek az átcsoportosító és átértékelő belső folyam at­nak konkrét eredm ényeiről beszám olni, bár m ár az edd ig i viták folyam án is szám os a lapvető kérdés tisztázódott és világitódott m eg, a folyamat azonban elő relá tható lag uj m unkaévünkben is tovább folytatódik. S ez, t. i., hogy p rog ram unk igy önként adódik , a szükségszerűség parancsára spontán merül föl, m ár m aga is igen szép közvetett eredm ény . . . A m ásik jelentős közve­tett eredm ény az. hogy e viták az őszinteségre való törekvésnek s az egy­m ást m egérteni akarásnak olyan atm oszférájában já tszód tak le, amely Ígérete annak , hogy egy oly időben, am ikor minden közélet lehetetlenné van téve, am ikor a gon d o la t- és lelkiism ereti szabadságnak im m ár sehol sincs igaz fó­rum a, hogy egy ily időben a szks.*. □ □ a százszázalékos gondolatszabad­ság tem plom aivá fognak tisztu ln i és kiinduló pontjai lesznek egy eljövendő k ibon takozásnak . . .

Í4Ó

A falu-munka céljaiA tg-mureşi Bethlen Gábor □ a folyó munkaévben a város és

a falu közötti összefüggések elmélyítését és a falu neve ő és fejlesztő tevékenységét tette munkaprogrammja gerincévé. Az itt közölt elő­adás egy tervezett sorozat bevezetője, melyhez más n iü -bó l is szívesen veszünk hozzászólásokat. Mi a nagyszabású tanulmány első részét közöljük.

I.Irta : Sz. G. tv.-.

A „falu-m unka“ E rdélyben — ha nem is ezen a cim en — többféle irányban m ég a világháború előtt indult el.

a) A Székelyföld sok kívánnivalót H agyó társadalm i és kultu rá lis hely­zete volt a jogcim az úgynevezett „Székely-társaság“ m egterem tésére, E nnek egykori bankettező, tosztozó és szűk szellemi horizon tú tagjai, valam i in d o ­kolatlan személyi kultusszal és értelm etlen am bíciók kiszolgálásával m ég azt a kevés m unkát is profanizálták, amit társadalm i téren a társaság kifejtett, így a laku lása után pár évvel m ár azt a fejlődésre képtelen m egkövesedést m utatta, am i 30 évi gyülésezés után örökösnek lá tszó mumia takarót borifo lt rá. U gyanilyen néven, m ás jelleggel és em berekkel, H árom szék-m egyében ko­moly kulfurm ozgalom indu lt és él, amely szabadegyetem i előadásokkal és a „Székely-m uzeum “ ügyeinek felkarolásával szerzett bizonyos érdem eket.

b) Sokkal többet lehetett volna várni az ugyanilyen téren m ozgó E M .K .E .- től. M ögötte tekintélyes vagyon, erős állam i és társadalm i tám ogatás állo tt még abban az időben. S m égis az itt-ótt felcsillanó, pár jóakaratu kezdem é­nyezéstől eltekintve, inkább "csak hangoztatott közm űvelődési m unkaeredm é­nyeket tudott felm utatni. S ez nem is lehetett m ásként, mert olyan m egkötött­ségbe ju to tt, mely évekig tartó kanapé-perek folytán, kizárólag pár em ber gondtalan és könnyű m egélhetését iparkodott b iztosítan i. A szépen elgondolt és jól elindított intézm ény tehát még a világháború előtt zsákuccába ju to tt.

c) A következő és m indenesetre legerősebb segédforrásokra tám aszkodó intézm ény az u. n. „Székely kirendeltség“ volt. A m agyar földm ivelési m i­n isztérium nak ez a szerve a világháború előtt és a la tt T ârgu-M uresen m űkö­dött. S pár osztálynak a kihelyezésével az egész Székelyföldet iparkodott behálózni. S mégis, habár itt m űködött ez a h ivatal, közöttünk éltek s m o­zogtak a kirendeltség idegenből im portált, tehát a viszonyokat alig ism erő tisz tv iselő i: közülünk is alig vette valaki m agának azt a fáradtságot, hogy betek in tsen a k irendeltségben folyó m unka ku lisszái m ögé s a h ivata losan k iadott jelentéseken túl valam i m isztikus köd vette körül tevékenységét. T alán épen ez okozta, hogy csakham ar az e ládm in isztrá ltság és bürokratizm us útvesztőjébe jutott s igy a rá fordított anyagi á ldozatta l sem m iképen sem ju t­hatott arányba az alkotó m unka. M é g is : legalább v o l t ! S már létének b iz to ­sítása céljából is ado tt életjeleket, sőt p ár kom oly u talapozást is végzett.

P rogram m jába a falu fejlesztésének helyes feladatait vette. S ha ezt a p rogram m ot nézzük, m ajdnem teljes egészében elő ttünk áll a „ fa lu -m n n k a“ lényege . . . Ez a program m két főágra ta g o z ó d o tt: társadalm i és gazdaság i ágra. A kirendeltség évi jelen tése a m unka társadalm i részét a következő­képen preciz iroz ta : a cél a falusi társadalom szervezése és nevelése. A gaz­daság i részt pedig ig y : gazdaság i nevelés, hitel, értékesítő, fogyasztási és

m

á lla tb iz tosítási szövetkezetek létesítése és a különböző gazdaság i ágak fej­lesztése. .

ím e p á r szóba süritve az a célkitűzés, am ely — egy kulturm unka be­kapcso lásával — a falu-m unka igazi lényegét alko thatta volna . . .

Szives elnézést kell kérnünk, ha e kérdéseket k issé m egvizsgáljuk. De szükséges ez, nehogy am ikor a kom oly falum unka beindításáró l újból tá r­gyalunk, ugyanazokat a m ulasz tásokat és hibákat kövessük el.

A k irendeltség m unkájának alapvető hibája volt, hogy am ikor a gazdasági m egszervezést é s m egerősítést kellett volna első és legfőbb feladatának tekin­tenie, a lá tsza tra könnyebb eredm ényekkel kecsegtető társadalm i m egszerve­zésre vetette m a g á t: m egszervezett 460 falusi gazdakört. Azonban e gazda­körök szervezésében is súlyos h ibákat követett e l : konzervatív és arisztok­ra tikus izüvé tette a gazdaköröket, nem számolva az egészen kisemberekkel, sem a falusi nő i társadalom helyes irányba terelésével. így nem érhelte el azt a célt, hogy a gazdakörök valóban a falu gazdasági, társadalm i és kulturális iskoláivá legyenek. Alig tett tehát m ást, m inthogy falu-parlam enteket szervezett, m elyek az igények m egnövelését és a még nagyobb m ennyiségű alkohol­fogyasztást eredm ényezték.

G azdaság i m unkája terén a következő irányokban találtunk komoly élet­je lek re : szervezett gazdasági kirándulásokat, tarto tt néhány gazdasági, m éhé­szeti tanfo lyam ot, segítette a H angyát a m aga fogyasztási szövetkezeti háló­za tának k iép ítésében — és különösen K özép-Erdélyben — jelentékeny szám ú tejszövetkezetet keltett életre. A különböző gazdasági ágak fejlesztése tekinte­tében azonban egészen vérszegény célt tűzött m aga elé, am ikor kihangsúlyozta, hogy itt „fe ladata csak az leheteít, odahatni, hogy a k isgazdák földjei abból, am it edd ig term ettek, jobbat és értékesebbet terem jenek“ . T ehát az intenzív gazdá lkodásnak csak ezt az egészen szűk keretben m ozgó ú tjá t, ism erte s ennek a m egvalósítására is alig tett komoly lépéseket.

A k irendeltség m unkájának u. n. nevelő hatása egyenesen dem orizáló volt. Az á llan d ó biztatások és hangzatos Ígérgetések ugyan is az önbizalom és önsegély nagyfokú pusz tu lására vezettek s igy e jól átgondolt gazdasági szerv a gyakorlati m unka terén nagyrészt csak reklám izü kirakateredm ényeket tudó t felm utatni.

d) H a a továbbiakban a székely falu m egerősítésére irányuló többi állam i akciót n ézzü k : m ég kevésbbé gyüm ölcsöző kísérletezésekkel találkozunk. A telepítések időszerűtlenségével és a keresztülvitel o stoba m ódjával m agunk ellen szo lgálta ttunk fegyvereket. A görög kalholikus m agyar püspökség felál­lításával haso lóképpen . A közigazgatási hatóságoknak a gazdasági élet irá­n y ításába való beállításával, egyenesen gazdasági csap ást zúdítottak Erdélyre, egy olyan him lőjárvány honosítása révén, am ely a juhnem esités ürügye alatt a privát szórakozást szolgálta. A várm egyei gazdasági egyesületek tevékeny­ségében ped ig a vidéki gentry nyert eggyel több alkalm at arra, hogy a város­ban k itom bolhassa m agát. A kötelező tenyészállatbeszerzésekkel azonban tény­legesen hozzájáru lt az állatállom ány nem esítéséhez és növeléséhez.

A falu életm űködésére fontos többi alakulatot a történelm i fejlődés, a tény leges szükséglet, vagy a helyi am bíciók hozták létre.

K ulturális, etikai és társadalm i vonatkozásban ezek hom lokterében az iskolák , egyházak, különböző egyletek, népkönyvtárak és a sajtó állanak.

A m agyar falu-élet igazi gerincévé a viszonyok a felekezeti népoktatást

142

tették. Sajnos, igen kevesen értik ezt m eg s m ég kevesebben hajlandók adoptáln i azt a s?ász trad íc ió t, amely m inden m egm ozdulás, m inden élet- nyilvánulás központjának az iskolát tekinti. E bben nem csak a falu népe, hanem a pap és tanító között levő an tagon izm us s részben a p apság szellem i rá nem neveltsége miatt, az egyházközségek is h ibásak . Ezek a tényezők együtt okozták, hogy a tanítókból egy falusi p ro le tá rság nevelődött, m elyet sem az etikai erő, sem a szellem i nivó nem állítha t be a falu fejlesztésének küzdőterébe.

K ülönben egyházi téren két főakadálya van a további fa lu m u n k á n a k : a felekezeti tagoltság és a p ap ság gazdasági neveltségének teljes h iánya.

A felekezeti tago ltság bom lasztó s főkén t: szétválasztó törekvéseivel m ajd m indenütt találkozunk. E szétválasztó tö rekvések gyökere a reverzá lis- rendszer, hajtása a kongregációs szervezet és gyüm ölcse a ko rlá to ltság dik tálta ellenségeskedés Sajnos a p ro testáns felekezeteknek a vallásos élet kim élyitését célzó szövetségi hálózata (férfi-, n ő -, legény-, leányszövetségek) sem m entes a baj fokozásától, m ég ha csak a védekezésre fekteti is a súlyt.

M élyebbre ható baj ennél, hogy a p ap ság u n k képzéséből teljesen h iány ­zik a vallásos tartalm on tú l levő falu-m unkára, a kom oly gazdaság i ism ere­tekre való nevelés. T udjuk, hogy am ikor e kérdést felvetjük, az ellenm ondások özönével ta lá lk o zu n k : m égis hangsúlyozni m erjük, hogy a kizárólag préd ikáló és m issziós m unkára nevelt papság , a falu-élet szem pontjából fényűzés. A falu a vallásos erkölcsi irányitást, a lélekfürösztést, legfellebb m ásod rendű szükségletnek tekinti. H átha m ég ezt sem kap ja m eg 1. . . T erm észetszerű következm ény, hogy egyre távolodik a falu népe az egyházaktól. Sőt nem ­csak távolodik, hanem a falu életével való közvetlenebb kapcsolatok nélkül, az egyházak fen tartását ráerőszakolt, sokszor gyű lö lt kényszernek tek in ti. H iába akarjuk tehát a falut a falu-m unka legragyogóbb ékesszólással e lm on­dott oktató előadásai utján közelebb vinni az egyházhoz és iskolához, h iába prédikáljuk az egyházhoz, iskolához való ragaszkodás szent k ö te le sség e it: szavunk hatástalanul pereg le a falu idegéről. E llenben próbáljuk m eg az egyházat és iskolát közelvinni a faluhoz, nyú jtsunk ezek utján — az ideá lis és éppen ezért a falu által alig felfogható célok m ellé — reális h a sz n o t: és m egkaptuk a helyes falum unka egyik legfontosabb bázisát.

A népkönyvtárak felállítása ügyében, a világháború előtt a Székely K irendeltség fáradozott. Ez volt egyébként a K irendeltség egyetlen eredm ényes közm ivelődési irányú tevékenysége. Sajnos,a v ilágháború után ez a körülbelül 300 kis népkönyvtár, m elynek anyaga főleg a földm ivelésügyi m inisztérium kiadványaiból állott, m ajdnem teljesen m egsem m isült A könyvek e lkallód tak s u tánpó tlásra jóidéig senki sem gondolt. Azok az u jabb sajtóterm ékek ped ig , am elyek nagyrészt a M inerva utján láttak napvilágo t, nem alkalm asak a h iány pó tlásá ra s nem is hato lhatnak be a falu érdek tődési körébe. K om olyabb szerep vár a „falu m onográfia“ akcióra, m ert a falu egész életm űködésének pom pás regisztrálója. M indam ellett m ár azért sem hisszük, hogy nagyobb popu láritásra szert tehetne, m ert főleg regisztrál és alig tanit.

A napilapok iránt a kereslet roham osan nő . Ez azt b izonyítja, hogy népünk kezdi az o lvasást szükségletnek tekinteni. E téren azonban csak ki­vételesen kapja azt, am i igazi szükséglete. A kezébe kerülő úgynevezett „könyvek“ pedig egyenesen hajm eresztő ostobaságok , m elyek 1—2 lejes fü ­

143

zetek fo rm ájában rém historiákkal és detektivkalandokkal p róbálják m eg úgy erkölcsi érzékét, m int idegrendszerét. :

Az O rszágos Dalos Egylet nagyarányú tevékenységére, egyre általáno­sabb m ozgalom m á, divattá vált a dalárdásitás. Kétségtelen, hogy a dalárdásitás m ozgalm a b izonyos időre el vonja az em bereket m ás káros szórakozásoktól. Nem divatos és nem ildom os tehát ellene szólani. É s m égis fel m érendőnek tartjuk a d a lá rd ásitás káros hatásait i s : vájjon nem szo lgálta t-e ez a m ozga­lom éppen a szórakozási vágyak felkeltésére, az igények nagym értékű foko­zására és a h iú ság nevelésére költséges a lkalm at? . . .

A falu sportéletének kezdődő kialakulása szintén divat-jellegű s nem hisszük, hogy az am ugyis egész életen át fizikai m unkát végző foglalkozás m ellett m ostanában felkapott futball és m ás hasonlók, ta rtós m eghonosodásra szám íthatnának . A gazdanapokon, vagy m ás alkalm akkal m egnyilvánuló ve­télkedés e rős sa rkaló ugyan, de nem m érnök sem erkölcsi, sem fizikai ha­tásait m agasztaln i. O lyanszerü ez is, m int a dalárdásitás. Legjobb szelíd szem lélettel k eze ln i: nem útjába állani, de nem is a szekerébe fogni a nem ­zeti erőt. H a életképes ez a d iv a t : élni fog, ha nem — jön uj d i v a t . . . S am ikor igy vélekedünk ezekről a dolgokról, még a görög példa sem hat meg. Az a világ a m ilitarizálódás felé h a la d o tt : mi pedig az egész em beriség nagy testvériségét szeretnök m unkálni.

Egyre sü röbben találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a faluba hazatérő d iákfia ta lságunk a tanulm ányi szünetet kulturelőadások, m űsoros délutánok, sz in ie lőadások s tb tartására használja fel, vagy falun kulturális egyesületeket, kö­röket lé te s ít ... H elyes!. Ha hiányos, ha itt-o tt kezdetleges is ez a munka, mégis pom pás önképzőkör, am elyet csak ritkán ront m eg a nagyzolás és az igények felfokozása, am ellett az erdélyi fiataloknak ez a tevékenysége jó tá rsa­dalm i összekapcso ló is a nadrágos em ber és a falu népe között.

A történelm i fejlődés terem tette m eg — különösen a Székelyföldön — a falu vagyonközösségeknek általános szervét, a közbirtokosságokat. A szász v idékeken a fejlődés e vagyonközösségekben a községi-vagyonalakulat felé irányult. Az agrártörvény a rom án vidékeken szintén a községi közvagyonala- su lást ju tta tta diadalra. A tapaszta la t Erdélyben azt igazolta, hogy vagyonkö­zösségek nélkül nincsen helyes parasztgazdálkodás. K ülönösen nincsen helyes e rdőgazdaság és állattenyésztés.

Az erdőközösségeknek m egszüntetése az arányjogok elidegenítése utján m indenütt gazdaság i csapássá vált. A közlegelők tagosítás utján, vagy eladás által való csökkentése, illetve m egszüntetése még olyan helyen is m ennyiségi és, m inőségi k árára lett az állatállom ánynak, ahol az extenziv hárm ashatár- rendszerrö l a fejlett forgós rendszerre tért át a földmivelés.

A községi közvagyon erősebb m egkötöttsége s a használat jobb és de­m okratikusabb m ódszerei lehetetlenné tették a községi vagyonközösségek fel- robban tásá t S ezzel szem ben a közbiríokossági kezelés nem csak lehetőséget nyújto tt erre, hanem az agrártörvénynek a községi közvagyon felé irányuló tendenciája tö b b helyen, ugyanazon k ö zség b en 'is szem beállíto tta a konzervatív közb irtokossággal az ú jonnan alakult községi közkezelést.

R ajtunk kívülálló erők tették tönkre a falu-fejlődés szem pontjából oly nagyfontoságu hiteléletet is. Nem bíráljuk azt a. helytelen bankpolitikát, amely e kü lső erőkön kivül hozzájárult hiteléletünk teljes csődjéhez, hiszen e hely­te lenségeknek m aga a bankélet esett áldozatu l; de m egállapítjuk, hogy ott

144

állunk, ahol e g y sz á z a d d a l e lő b b : falusi uzso rások pótolják a bankokat*R á kell m utatnunk a rra is, hogy a falu szem pontjából m inden olyan

m egm ozdulás haszontalan , mely szakit a régi bankpolitikának azzal a céljá­val, hogy a passzív üzletágak utján a gyüm ölcsözetlenül heverő tőkéket be­vonja s aktiv üzletágakkal e tőkéket gyüm ölcsözően helyezze ki. Az egyoldalú nyerészkedésre a lapozott h itelélet felélesztése tehát ép annyira nem érdeke a a falunak, mint a fa lu -uzso ra törvényesitése s igy csak egy m egfelelő h itel­szövetkezeti élet k ialakulásátó l rem élhetjük a segítséget.

Az u tóbbi időben kom oly m unka bon takozása látszik az É rd. G azd . Egylet m űködésénél. Á llatnem esitő törekvései, gyüm ölcsnem esitési, m éhészeti, szőlészeti, borászati ú tm utatásai, m ezőgazdasági szak tanácsa i, cikkei, e lő ad á ­sai, term énykiállitásai, a lig hagynak kívánnivalót. A földmives iskolák lé tes i- sitése terén kifejtett fáradozásai m egbecsülhetetlenek. Látszik m unkájában a kom oly elméleti és gyakorlati tudás. Kár, hogy anyag ilag gyengén a lapozo tt és kár, hogy az egyes terü leteken m űködő helyi szervek csak ritkán m egfe­lelőek.

T ö b b helyen való m egfigyelés alapján , — anélkül, hogy gáncsoskodn i ak a rn án k — el kell m ondanunk egy g azd an ap lefo lyásá t: A reggeli ó rákban falusiak szállingozása m indenfelől. V árosiak é rkezése : szokásos köszöntések és külön körök kialakulása, am elyek előre sejtetik, hogy az étkezés és ita lo ­zás e köröknek m egfelelő asztaltársaságok form ájában fog kialakulni. V erseny- fejés . . . Hogy mi az a versenyfejés ? . . . Az első p rogram m -szám a fa lu -é le t fe jlesz tésére : díjazása an n ak a gazdának, aki jól tejelő tehenéből a legrövi­debb idő alatt a legtöbbet feji. A zután : versenyszán tás. Amire a falusi em be­rek között egy jellemző szállóm ondás fu tott k ö rb e :. „az urak velünk szán - tá tják fel a gróf földjét — ingyen “ Következett a szabadtéri is ten tisz te le t s az azzal kapcsolatos e lőadások. Azután állatk iállitás és d íjazás ; term ény- k iállítás és díjazás. K ürtöskalács sütés. Ebéd. Ital tosztokkal és d a lá rd a -é n e ­kekkel kisérve. M ám oros da jnarázás m indenfelé. K urjantozás. Részeg legények lefülelése. P ár atlétikai m utatványkisérlet, távoli m ulatozás hangjaitó l k is é rv e ; s végül estefelé utolsó tá b ló : előtérben p ár em ber a lkudozása a csendő rök ­kel, háttérben tán torgó csoportok között ki kivillan az ilyen gazdaság i fej­lesztésre bám uló parasztház a b la k a . . .

*sfí *- Felvázolva nagyjában a régi és uj fa lu -m unkáró l való szem léletünket,

m ikor a rra akarunk rátérni, hogy kifejtsük, csak is m ilyenszerü m unka irá­ny ításában vállalhatunk részt, m indenekelőtt p á r á lta lán o s irányelvet kell e lő - reb o csá tan u n k :

1. Szám ba kell venni azokat az anyagi ado ttságoka t és lehetőségeket, m elyek a falum unkára erőltetnek, illetve rendelkezésre állhatnak.

2. Egységes szervezetbe kell összefogni és egységes irányítás a lá kell hozni a különböző és egym ást keresztező akciókat, nem csak a szétágazó tö ­rekvések egym ást lerontó tendenciájának k iküszöbölése céljából, hanem a ren ­delkezésre álló anyagi erő helyes elrendezése m iatt is.

3. Le kell szám olni azzal a gondolattal, hogy a gazdaság i szervezést gazdaság i abc-k, előadások, cikkek, vagy falukáték u tján végezhessük. E zek lehetnek kísérői a gyakorlati m unkának ; de ezek nem alapozások hozzá.

4. Le kell szegezni, hogy a falum unkában a leg több cél a falu g azd a­sági újjászervezése és m eg erő sité se ; s h a kultur é s társadalm i m unka ezzel

145

párhuzam osan halad is : ehhez kell alkalm azkodnia. A társadalmi munkának elsősorban a gyülölségkeltö, szétválasztó hatások kiküszöbölésére, a kultur- munkának a tanítás- és szórakoztatáson kivül gazdasági célok elérésére keil irányulnia s m indkettő kei ülje az érzéki és fizikai igények fokozását.

5 A falum unka helyi szerve csak a pap, tan ító és egy-egy falusi pa­rasz t-m in tagazda lehet; tehát m ajdnem m inden erővel o d a kell hatni, hogy a p ap - és tan ítóképzésünk kom oly gazdasági stúd ium ok bekapcsolásával egé- szittessék ki, továbbá, hogy m inden falu m egkapja a fölm ivelési iskolát vég­zett parasz t m intagazdáját, aki aztán szintén bekapcso ltassék az elérendő cél szolgálatába.

A skot □□ legfőbb világosságainak nemzetközi értekezlete a szk.-ségről elterjedt hamis

fogalmak ellenA skót □ □ legfőbb v ilágosságainak brüsszeli értekezletén, mely szep­

tem ber 13 és 15 ike között folyt le, nagy részletességgel foglalkoztak a szk.- ség helyzetével a különböző országokban . Á ltalában m egállapították, hogy leg több helyen, ahol a kórm ányhatóságok a szk-ség ellen fellépnek, teljesen ham is fogalm aik vannak arról, am it gyűlölködő értelem ben nemzetközi s z k - ségnek neveznek. Valami olyan hata lm at sejtenek a szkségben, vagy a kü lön­böző o rszágok szk-ségei fölött, mely a kérdéses országok érdekeivel nem tö ­rődve, vagy éadekei ellen é s az illetékes korm ányok in tézkedései fölé helyez­kedve, irány ítja m indenhol a szk eket. Nem tu d ják , hogy ilyen uralkodó te­kintély, vagy ilyen hatalom a szk -ségben egyáltalán n incs és hogy éppen ellenkezőleg, m inden ország szk -sége teljesen szuverén intézm ény, .m inden tek intetben független az országon kivül eső szk. intézm ényektől. Nincs egyet­len nagy páholy é s egyetlen o rszág szk-sége fölött sem o lyan felsőbb hata­lom, mely bárm ilyen tettében kívülről irányítaná azt. A sk ó t □ □ legfőbb vi­lágosságai m ost tartott nem zetközi értekezletének sem volt sem m inem ű intéz­kedési ha tásköre a nem zetközi értekezleten képviselt nagypáholyok fölött. Az értekezlet csak á lta 'á b in foglalkozott a szk-ség sorsával é s különlegesen a ; skót ritu su D D -n a k álta lános vonatkozású ügyeivel A nem zetközi értekezlet tanácskozása i révén azonban egyik résztvevő nagypáholy sem veszített egyet­len a tom ot sem független jogköréből és a tanácskozás eredm ényei sem te­k in thetők kötelező erejűnek egyikükre sem.

A nnak b izonyítására, hogy a nem zetközi értekezlet sem m iféle ellenőrzést, vagy au to ritást nem gyakorol a világosságok által képviselt nagypáholyokra, az értekezlet v isszautasíto tta azt az indítványt is, hogy á llandó központot te­rem tsenek. E helyett elhatározták, hogy a világosságok, ugyanúgy m int ed­dig. levelezés által tartják fenn egym ással a közvetlen érintkezést. U gyanígy elvetették azt az indítványt is, hogy a nem zetközi értekezlet irányítása m el­lett szk h írszo lgála to t teljesítő lapot ad janak ki. Nem fogadták el azokat az ind ítványokat sem , melyek közös pénzalap terem tésére, a rítusok, d iplom ák és m ás h ason ló dolgok egységesítésére vonatkoztak. M ind azzal a m egoko- lással, hogy a □ □ eddigi gyakorlatának é s . hagyom ányainak m egváltoztatá­sára sem m i d ö n tő ok nem m erült fel.

146

Az értekezlet a ján lást fogadott el, mely m egállapítja, hogy m it tehet a szk- ség és mit kell tennie a nem zetközi viszonylatok m egjavítására. Az igy k itűzött cél érdekében, m int a jánlandó dolgokat a kővetkező pontokat fo g ad ta e l :

1. A legfőbb v ilágosságok-között szo ro sab b á kell tenni a kapcso la tokat. E rre szolgálhatnak a gyakori levelezés, lá togatások , testvéri összejövetelek é s a nem zetközi kérdésekről szóló vélem ények á llandó kicserélése egym ással.

2. M egvizsgálandó, hogyan lehetne ö sszh an g b an eljárni a népek e g y ­m áshoz való közelítése és a kölcsönös m egértés létrehozása érdekében .

3. M agában a szk -ségben is szükebb tv-i viszony létesítendő, hogy ez az intézm ény élő például szolgálhasson az em beriség szám ára

A tárgyalások folyam án m egvitatták a szk -ség helyzetét is a kü lönböző országokban . Szó került a portugál szk-ség so rsáró l, mely az u tó b b i id ő k politikai változásai folytán igen súlyos helyzetbe került. Ahol d ik táto rok k ap ­ják kezükbe a hatalm at, egyik első lépésük m ind ig a szk-ség ellen irányul, m ert ez m indenhol a lelkiism eret, a tett és a beszéd szabadságá t követeli. A d ik ta tú ra teszi lehetetlenné O lasz-, O rosz- és m ás országokban a sz k -ség m űködését. O roszországgal kapcso latban m egállapították, hogy orosz e m ig ­ránsokból! alakult □ □ do lgoznak F ranciao rszágban . Ezek a □ □ készen á lla ­nak arra , hogy azonnal ú jra felgyújtsák a szk. v ilágosságot O roszországban is, am in t ez lehetővé válik. O laszországban a helyzet változatlan. Az értekez­let p illanatában m égis arró l szám oltak be, hogy a korm ányzat gyű lö lködése a szk-séggel szem ben valam elyest enyhült. E m egállapítás a rra a rem ényre is a lkalm at adott, hogy belá tha tó időn belül ta lán ú jra m unkába kezdhetnek O laszországban is a szk O D -o k . A közbejött esem ények azonban gyökere- resen véget vetnek ennek a rem énynek. Az o lasz háborús láz sok tek in te tben m egint a szk-ség ellen tom bolja ki m agát. A fascizm us a háborúval szem ben i világellenszenv m ögött a szk-séget sejti és ennek m egfelelően ú jra teljes erővel tám ad m indent, am i közelről, vagy távolról kapcsolatban lehet a szk felfogással.

147

A XVIII, század magyar szabadkőművessége

: Irta : dr. J. E. tv.\ (Folytatás.)-

X II.A z uralkodó a prímás által küldött a túlbuzgó püspök ellen leiratot és fel­

szólította őt nyilvános szabadkőműves ellenes tevékenysége abbahagyására. Az. 1790-es év ujabb fellendülést jelez a felvidéki páholyok életében. Pozsonyban fel* éledt az „Egyesüléshez“ címzett páholy és élénk tevékenységbe kezd. Beszterce* bányán a „Koronázott reményhez" próbál újra dolgozni Radvánszky Lajossal az élén. Balasagyarmaton az „Erélyes zarándokokhoz“ kísérli meg az ujjászervezke* dést. Valószínűleg működött a kassai páholy is, de minden bizonnyal kevesebb taggal mint azelőtt. A páholyélet fellendülését itten nemcsak az általános politikai viszonyok nehezítették meg, hanem a helyi reakció egyházi vezetőemberei is. Kassa rövid ideig a haladó magyar szellem és irodalom egyik központja volt, természetes tehát, hogy a szabadgondolkozás ellenfelei is éppen itt próbáltak leg* erélyesebben szembeszállni valódi és képzelt ellenfeleikkel. A felvidéki nagy ma* gyár város akkori szellemi életére jellemzőek Kazinczy feljegyzései. 1 F89-ben Kas* sán súlyos betegségbe esvén Kazinczy, egyik ismerőse Mihályi Kovács István, evang. lelkészt felkérte, foglalná a beteget jövő vasárnapi imádságába. A z meg* felelt a kívánatnak, imádkozván: „Uram, van községünkben egy beteg férfi, aki egészséges állapotban téged ismerni nem akart; add ah Uram, hogy mostan meg* ismerjen ő stb. Kazinczy felépült, a lelkészt pedig Szilágyi Sámuel superiníendens nyilvánosan megdorgálta, megjegyezvén: adná Isten, hogy Kovács oly vallásos lenne, mint Kazinczy. A lelkész magába fért s állítólag utóbb maga is tagja lett a szabadkőművességnek. Méltó utódot talált Fekete György kath. lelkészben, aki ez időtől a szabadkőműveseket a szószékről támadni kezdte. így Bacsányi János is megjegyzi, hogy Kassán „a francia szellemben gondolkozókra erős vigyázat van és hogy minden okosan beszélőt mindjárt Jakobinusnak neveznek; kivált a pa* pok űzik régi praktikájukat.“ (Abafi 341*ik old.)

A kassai szabadkőművesek egy darabig tűrik az ellenük intézett fámadá* sokat, később azonban ellentámadásokba mennek át. Egy német védőirafot fordi* tatnak le Paksi Szafmáry Simonnal és a fordítást a kassai cenzor elé terjesztik. A cenzor, aki maga is szabadkőműves volt, mindent megtett a mű megjelenése érdekében a helytartótanácsnál. Végül meg is jelent a könyv 1792*ben „A Frey* Maurer, avagy Szabad*kőmüves rendnek alkalmazása“ cimen.

A z előfizetési felhívás szerint a könyv Erdélyben Aranka Györgynél volt kapható. Terjesztői között szerepelt az akkor ismert irók közül Toldi János, Dajka Gábor, Szombathy János és Péczely József is. Sikeréről és hatásáról nem so* kai tudunk. A nnyi azonban bizonyos, hogy sokan olvasták, mert legtöbb köz* és nagyobb magánkönyvtárban fellelhető ma is.1793*ban a kassai páholy a „Rettenthetetlen erényhez“ (Infrepida Virtutis) nevet vette fel és még ugyanabban az évben röpirafoí adatott ki „A szabadkőművesek nem Jakobifák“ cimen. A z ujjászervezkedő páholyt azonban ismételten támadja a szabadkőművesség egyik régi helyi ellensége: Fekete György katholikus lelkész^ Újévi prédikációjában a „testvéreket“ „királygyilkosoknak“ és „isíenfagadóknak“

148

nevezte, akik titokban és nyíltan egyaránt az államnak „felforgatására-' törnek. A kassai „testvérek“ eleinte megvetéssel viseltettek Fekete György irányában, ké-» sőbb azonban tanácsot kértek a pesti páholytól. „Eleinte, irták panaszló levelükben, ez embert mint egyszerű rabulistát megvetéssel véltük mellőzhetni, most azonban, midőn becsületünket és biztonságunkat veszélyeztetve látjuk, nem maradhatunk oly közömbösek, hogy biztonságunk megóvásáról ne tanácskoznánk. É s mivel irántatok k. lf. ép annyi szeretettel és bizalommal viseltetünk, célszerűnek láttuk benneteket megkérdezni, hogy ily körülmények közt mitevők legyünk és miképen lehetnénk képesek ez ember szemtelenségének véget vetni s amaz akadályokon, melyeket az emberiség javának szentelt működésűnk elé gördít, diadalmaskodnunk. Méltassatok tanácstokra és segítségetekre.“

A pesri páholy válaszát nem ismerjük, azt azonban tudjuk, hogy úgy a pestiek, mint a felvidékiek röpiratok kiadásával próbálják a közvéleményt igazsá» gukról meggyőzni. De ez sem sikerült sokáig, mert a kormányzóság „egyelőre“ minden szabadkőműves ellenes és mellett irt röpirat megjelenését szigorúan el» tiltja. Szuhányi Ferenc' exjezsuita könyve is csupán a cenzura megkerülésével jelenhetett meg. Szenzációthajhászó müve: a „Felfedezett álhorca, mely nyilván kimutatja, hogy a szabadkőművesek valóságos Jakubinusok“ . 1793. — nem arat nagy sikert, mert példányait lefoglalják és szerzője ellen eljárást intéznek. „Abauj» megye közgyűlésén pedig kihirdetik a tilalmat. Nem érdektelen incidens az, ami a kihirdetés közben történik. A közgyűlési tagok közöl valaki Kazincyhoz fordul és megkérdi: „hogyan, hát a szabadkőművesek mégis csak Jakobinusok?“ Mire Kazinczy bátran visszavág: „A z államügyekbc avatkozni s a királyt orgyilkos inó» dón eltávolítani nem a szabadkőművesek, hanem a jezsuiták szokása.

Kazinczy érdekesen meséli el felvételét kiadatlan önéletrajzában. A nagy magyar iró, aki 1756--ban született, aránylag fiatalon, 28 éves korában kerül a „testvéri láncba.“ 1783 tavaszán Kazinczy Pesten járt. „Egy este -— irja — egy barátommal gyülénk össze, tiszta és tisztátlan lelkek, mint a szent Péter s leple, s a beszéd a kőmüvességre fordult. „Mily boldogság, mondta az egyik, oly társa» ságba lépni, melynek eélját, törvényeit, tagjait egyen kettőn kivül nem ismerjük, s csak azért, hogy ez által pillonghassunk, csak azért, hogy azt mondhassuk ma» gunknak, hogy mi jobbak vagyunk mint mások.“

„Én pedig, mondám nagy tűzzel, nem ismerek nagyobb szerencsét, mint azt, ha valaki kőművessé lehetett. És hogy valaki közületek azt ne gondolja, hogy én magamat kőművesnek akarom vétetni, kimondom, hogy az nem vagyok, de hogy meg nem szünök mindent elkövetni ami szükséges, mindaddig, mig azzá nem lehetek. Nem elég»e az a biztatás, hogy ott minden vallás tiszteletben van ? S mindenki azt követheti e részben, amit lelsiismerefe javait? Nem elég, hogy az uralkodás ellen munkájokban semmi sincs ? É s hogy ők uj tisztet s köteles» séget senkire nem tesznek, de azt, amire minden köteles, még szentebbül kiván* ják? Rossz és érdemtelen tagot semmi társaság nem óhajt, semmi nem tűr. A kőmüvesség tehát jókat keres, jókat vesz fel. É s aztán az a szépv egység, mely nem születést, nem fényt, hanem érdemet tekint! Ferenc esászár, a Mária»Terézia férje egy Józsiban egy consiliariussal, egy concipisfával, egy hadnaggyal, egy fran» ciscánussal, egy kálvinista vagy egy rác pappal, s ott feltett süveggel mindenik, s ott mint barát és testvér! Képzelheffek»e istenibb pillantást, mint az volna,, ha őket látnok a virtus- nevében egyesítve?“

Kelten hárman ellenem kiálfának: „én meg hagyom, mondám, kinek»kinek a maga vélekedését, s elégnek nézem, ha a magamét elmondhatom. De még egy»

szer: meg nem szünök mindaddig zörgetni, mihelyt megtudhatom, hol kell, mig azzá nem leszek. Gyönyörűség annak a társaságnak lenni tagjává, melyben Ke* lemen pápa a X III és X IV , s Fridrich (porosz király), Ferenc (császár) és Swieten (miniszterelnök) voltak.“

„Késő éjjel eloszlánk — irja Kazinczy — kiki szállására. Fráter István meg* Szélit, maga maradván velem, ha igazán szándékom*e kőműves lenni ? „De hogy kételkedhetel szavaim felől?“ mondám, s ismét előbbi füzemmel.

„Tehát barátom, én vagyok az, aki neked kimutatom az utat.“„S te az vagy*e ? kiállók, s nyakába borultam; imhol már kőmüvesi csók*

kai csókollak meg."„Most, mondá Fráter, nem mondhatok többet; de imhol a kőmüvesi tila*

lom : soha többé szándékodról senkinek sem szólasz; én elindítom dolgodat, s mikor ideje lesz, neked hirt adok.“

A nyár folyamán Kazinczy ismét Pestre jött, de felvétele nem intéződhe* telt oly hamar el. Pesti tartózkodása alatt tudta meg Berzeviczy Gergelytől, hogy gróf Török József, a debreceni kerületi tábla ülnöke szabadkőműves és hogy a legközelebbi páholyülés b. Orczy József elnökletével szeptember elején lesz: Bér* zeviczy azt ajánlotta Kazinczynak, hogy nyerje meg Török pártfogását. Barátja tanácsát megfogadva, Kazinczy felment Törökhöz. „Mufaíám, irja, hogy vele tif* kosán akarok szólani; de oly sokan voltak körüle, hogy lehetetlen volt szólanonF Hazamentem megirám levelemet oly szándékkal, hogyha Törökkel szólhatok szó" lók ; ha nem szólhatok kérni fogom, hogy levelemet olvassa meg. Mindég tele volt szobája. így tizenkettedfélkor hozzá belépék. „Méltóságos gróf, mondám, én már tegnap óhajtottam a méltóságos urral szólhatni. Nem lehetett. Most is mindéS jönnek mennek a vendégek, vagy zárkózzék el egy*két pillanatra velem, vagY vegye által e levelemet, olvassa meg s adja vissza.“ A legöldöklőbb lomhasággal áfalveszi s olvassa.

Nyilik az ajtó s belép egy valaki. Török megszólal: „Uram, Kazinczy ur engem arra kér, hogy tegyem kőművessé. Én nem tudom micsoda pajkosság volt az valakiben, hogy rajtam magát mulassa, s Kazinczy urat megcsalja azt mondván, hogy én kőműves vagyok s boldogíthatom szándékában. A levél szép, de nem nekem szól.“ A z az imperfinens ember álfalveszi levelemet, olvassa s én csaknem összeroskadtam haragomban. Ezzel elmegyen.

Török folytatja az olvasást. J ő egy második s Török ennek is kezébe adja a levelet. „Méltóságos gróf, mondám,'ezt nem vártam. Levelem mutatja, hogyha a gróf személyében megcsalatkoztam is, szándékom tiszfelefes, s lépésem nem gondolatiam Ezt a gróf, profánus létére is kénytelen tisztelni. M i ád just a gróf* nak az én titkom közössé tételére ? M i köze ezeknek az uraknak az én dolgom* hoz?“

„Követem az urat, mondá T örök ; a váratlan megszólítás s ez az egész előttem nem ismert dolog engem egészen megzavart. Nem kellett volna nekik mu* tafnom, de a tett meg van téve. Imhol. visszaadom az ur levelét azon szent igé* rettel, hogy az ur megszólításával visszaélni nem fogok. Higyjen nekem az ur, az urat megcsalták, midőn engem mondottak annak, a ki az urat szándékában boldogíthatom; azonban belé fonatva a dologba, engedjen az ur nekem egy kér* désf. Azt beszéli az egész világ, hogy Girálton és a Szirmayak közt vagyon egy lózsi. A z ur azon a tájon lakik: miért nem keresi az ur a felvételt ott és miért itt?“

„ É n ott kőműves soha nem leszek, mondám, soha I A zo k a m aguk vad

150

iiberíinismusokkal, mely nem ismer semmi szentet, semmi tiszteletest, nem az én embereim. Szánom és szeretem némelyikét, de társaságukat s a velük létet ke*, rülöm.“

„Úgy nem szolgálhatok az urnák csak tanácsommal is. Uram, itt mindég jönnek mennek; nem szólhatok szabadon s én nem akarom azt gondoltaim, hogy titkunk van. Minek ez? Nem tetszik enni jönni? M enjünk.“ A grádicson meg-» fordul: „-Uram, amit az ur nekem a giráltiak felől monda, jutalmat érdemel. Gyö» nyörködve haliám azt. Hallja tehát az u r : én kőműves s életem egyik boldogsá» gának azt tartom, hogy az vagyok. Az uron azonban nem segíthetek, mert az nem rajtam áll. Annyit mondhatok, hogy septemb. 1. itt lózsi nem lesz; a z u r tehát nyugton lehet. Be fogom jelenteni az urat ott, ahol kell, s egy hét alatt, venni fogja a válaszomat, s falán egy más valaki által. Azonban e pillanat óta az ur candidátus, s az első tilalom az, hogy ezentúl sem kőművesnek, sem profánus» nak szólani a dolog felől nem szabad. A z ur szem előtt van s minden lépését lesni fogják. Az asztalnál tegyen úgy az ur, mintha velem semmi dolga sem volna.“ ■

Nemsokára Kazinczy hazautazott Pestről, de a megbeszélt és várvavárf ér» fesités csak nem érkezett meg. Eltelt az ősz és már a lél is beköszöntött, amidőn Kazinczy levelet kapott, amidőn a felvétel idejét, január közepét, közölték vele. Kazinczy Szulyovszky Lászlóval utazott oda, akit páholytartás céljából rendeltek Miskolcra. Természetesen Kazinczy nem tudta uiitársáról, hogy ő is szabadkőmü» vés és éppen az ő felvételére megy. Csak Miskolcon a szállodában árulta el Szu» lyovszki „testvér“ voltát az örvendező Kazinczynak. A felvétel január 16*án volt gróf Török Lajos nagymester vezetése meletf. Miután az esküt elmondta, gróf Török Lajos és gróf Vay József szabadkőmüvesi testvérükké fogedás jeléül meg» csókolták. Úgy Török mint Vay nemzefes közéleti emberek voltak. A z utóbbi egyike volt az l?90»iki országgyűlés főszónokainak. Róluk irta Kazinczy, hogy „világot teremtenek Miskolcon, mely az egész tájra, mely az egész hazára kilövelé sugarait.“

Sajnos nem ismerjük „A z erényes cosmopolitához“ címzett páholy részle»tes történetét. Valószínű azonban, hogy nem sokáig állhatott fent, mert Józsefcsászár pátens rendeleíe véget vetett lT85»ben a vidéki páholyok életének. így tehát Kazinczy* se tudja tovább folytatni működését, kénytelen a pesti páholyhoz csatlakozni, amelyik éppen akkor kezd erős fellendülésnek indulni.

Kazinczy szabadkőmüvességi tevékenysége oly nagy és a fenfmaradt ada»tok (főként a levelezése) szabadkőműves vonatkozása is olyan kiterjedt, hogy aztcsak egy' nagyobb tanulmány keretében lehetne áttekinteni. Ezúttal megelégszem szabadkőmüvesi tevékenysége főbb irányainak felvázolásával és annak a néhány uj adatnak bemutatásával, amiket Kazinczyra vonatkozólag a dégi Fesfetich levél» tárban találtam. Abafi Lajos* Kazinczy szabadkőműves tevékenységét három részre osztja: irodalmi működésére, levelezésére és a különböző páholyokban folytatott munkásságára. Irodalmi működésében Kazinczy már kora ifjúságától kezdve egyik főcéljának az emberiség nagy eszméinek terjesztését tartotta. Mint a felvilágoso» dás századának minden igaz gyermeke, ő is rendületlenül meg volt győződve arról, hogy az emberek megjavíthatok, csak fel kell őket világosítani hibáikról és meg kell mutatni nekik a követendő utat. Irodalmi eszményképei a német és a francia irók voltak. ízlésvilágának kialakulását ez a két nagy irodalom befolyásolta,

* Abafi Lajos. Kazinczy Ferencz mini szabadkőműves. Budapest. 44 oldal. Évszám nélkül-

de Kazinczy mindkettőt be tudta állítani a magyar irodalmi viszonyok közé és csak azt vette belőlük át, ami igazán emberi és jövőt alkotó volt.

Irodalomszervező tevékenységének egyik legkiemelkedőbb momentuma az „Orpheus“ megindítása volt. A z „Orpheus“ nevet Kazinczy szabadkőművessé való felvételekor kapta és mint a szabadkőművesség iránti rajongásának szimbó­lumát tűzte az általa megindított folyóirat és irodalmi szervezkedés zászlajára. E folyóirat előszavában irja: „Nekem egyik tárgyam a Józan Gondolkozás lesz. Okaim vannak azt Világosodásnak, Aufklaerungnak, Eclaircipementnak nem ne« vezni; mert ezt némelyek az Indifferentismussal, Irreligióval s az úgynevezett Ma« feralizmussal vagy Deismussal cserélik fel általában, s sikolínak, mint a Helvefius baglya, ha sötét barlangjokba a nap melegitő sugara behat. Kerülni fogom a mér« ges érdeklését annak, ami embertársaim szemei előtt szent; mert azt csúfsággal illetni, szerefetlenség; és azért is, mert én, bizonyos tekintetben, a mostani zsidók s Mahomet religiója iránt is tisztelettel vagyok. Sem azon nem leszek, hogy uj religio apostolának neveztethessek, mert érzem jól, mely chimerai szándék az, amely a köznépet a gubába, vagy bársonyba • öltözött köznépet megvilágositani igyekszik; mert érzem, hogy a világosság elfogadására kevés emberek és csak a jószivüek alkalmatosak; mert érzem, hogy van olyan igazság, mely a rossz em« bér szivében mindig az, ami a gyermek kezében a tűz és kés. Az, amit én a józan gondolkozás alatt itt értek az, ami a megtévelyedteket az igazabb ut felé vezeti, a bolodságnak elibe tükröt vet és ezen két igyekezet által a szív javulá« sára, elcsendesedésére s az igaz nem phantasmai boldogságra utat nyit; a babo« naságtól megtisztult religio, az eleve — állatásoktól ment philosophia!“ A z „Orp« hens“ későbbi számaiban ugyancsak igyekezett Kazinczy programjának megfelelni. Horváth Adámmal a lélek hallhatatlanságáról vitatkozván egészen modern, dogma« mentes dialektikus felfogást vall. „Mi nem lehet a lélek, azt megtanulták a phi« losophusok, de miből álljon ? mi legyen ? azt senki sem fedezi fel . . . El akarván vonni elmémet a természet mindenekben egy törvényt, egy rendet követő mun« káinak szemlélésétől, mely azt fanitja, hogy minden amit látunk lesz, van, volt . . . s újra lesz, van volt, de sohasem az mi volt, hanem mindig valami egyéb, úgy hogy nemcsak formáját, hanem az Énjét, Egoját is változtatja ; — elmeredvén, elvakulván, elszédülvén a tanító természet simplex szavától való eltávozásom alatt, visszatérek ahonnan eredtem s megelégszem azzal, hogy ha magára, nézve más« féle is bár a felfedezhetetlen igazság, de én reám nézve az, aminek képzelem. Ezeket úgy mondom, mint philosophus, nem mint keresztény. Lesz bizonyosan, aki ezen egyenességemet kárhoztatni fogja, de hát árí«e a religiónak, hogy sza« badon követjük a természet teremtőjének mellénk adott kalauzát az értelmet ?“

Kazinczy olvasmányai, fordításai és irodalmi tervezgetései egyébként a meg« nem nyugvó, örökké kutató és a haladásba vetett hitét soha fel nem adó gon« dolkodót árulják el. Fiatal éveiben, a Martinovics összeesküvést megelőzőleg tér« mészetesen több báforsággel és nyíltabban állhatott ki ő is a progressio eszméinek védelmére, mint fogsága után az általános csüggcdés és reményívesztés korában. Hosszú fogsága se töri m eg; halkabban bár, de most is felemeli védőszavát az elnyomottak érdekében és régi barátaival felújítva a levelezést tovább éleszti a „nemzeti haladás tüzét“ egy jobb kor reményében.

Kazinczy haladó szellemének universalis voltára jellemzőek fiatalkori fordításai és forditás«íervei. A kor nagy haladó gondolkodóit mind át szerette volna ma« gyárrá ültetni, de természetes fiatalosan eltúlzott terveit csak részben valósíthatta

152.

meg. Így lefordította a szabadkőműves ÍI*ik Frigyes értekezését a törvényhozásról, nekifogott Rousseau Contrat socialja átültetésének is.

A z „Orpheus“ egyébként csaknem kizárólag szabadkőművesekből alakított lap, amelynek hatása bizonyára még nagyobb lett volna irodalmi életünk fejlő* désére, ha a kis lap anyagiak hiányában nem szűnik meg. A z „Orpheus“ munka* társai közül szabadkőművesek gróf Ráday Gedeon, Bacsányi János, Horváth Ádám, Földi János, Aranka György és Darvas Ferenc.

Kazinczynek nagyon sok szabadkőműves munkája (kéziratos) volt még, de úgy beszédei, mint „kőmives" c. kicsi munkája az idők folyamán vagy elvesz* tek, vagy valahol lappanganak. Nagyon sok értékes anyagot tartalmaznak a Szir* may könyvéhez irt megjegyzések is. Itt nemcsak Hajnóczy! és a Martinovics összeesküvés több más kiemelkedő alakját védi, hanem magát a Szirmaytól meg* támadott szabadkőműves szövetséget is, amelynek még csak a megbirálására sem tartja Szirmait méltónak.

Kazinczy szabadkőmüvesi tevékenységét azonban nemcsak szétszórt és rész* ben még' ma is kiadatlan kéziratai, irástöredékei mutatják, de hatalmas levelezése is, amelyet a szabadkőmüvesi gondolatok szempontjából eddig még senki sem dolgozott át. Itt nemcsak a szabadkőműves tárgyú levelezésére gondolok, hanem azokra a nagyszámú és látszólag közönyös levelekre is, amelyekben nincs ugyan a szabadkőművesekről szó, de amelyek mégis írójuk őszinte és sajátosan egyéni szabadkőmüvesi gondolkozását árulják el. Azt tudjuk, hogy Kazinczy milyen sok irófársával állott összeköttetésben. Természetesen maga Kazinczy sem tudhatta, hogy barátai közül kik tartoztak a „testvéri láncba“ és kiket üdvözölhet „atyafi* ként.“ így tehát azoknál, akikről sejtette, hogy szabadkőművesek először csende* sen puhatolózott, de amikor megjött a válasz, kitörő örömmel köszöntötte uj test* vérét.

Irótársai közül Aranka Györggyel és Horváth Ádámmal folytatott hosszú szabadkőműves tárgyú levelezést, de e levelezésen kivül több mint 100 levele fog* lalkozik nyíltan, vagy burkoltan szabadkőműves problémákkal. Aranka és Kazinczy levelezése legérdekesebb ebből a nagy anyagból, mert a Kazinczy szerepét Er­délyben betöltő Aranka nemcsak lelkes szabadkőműves, de egyike a magyar iro* dalmi élet legjelentősebb szervezőinek.

(Folytatjuk.)

BELFÖLD! S Z A B f lP KÖ M ŰV ESSELI n H M l H B M I H n B H H M B

Az Aurora 1934-35-ös mnnkaéveTitkári jelentés

Az A urora □ és vele együtt az egész erdélyi szkség a háború utáni években nem dolgozott, hanem m unkát keresett. A háború előtti célkitűzések e lko rhad tak , anakrőn izm ussá váltak, melyből az uj szks.' nem zedék életet ki­váltan i m ár nem tudott. Hogy csak néhány példát em lítsek, folytathatunk- e ma olyan éles harco t a klerikalizm us ellen, vagy a szavazati jogért, m int há­bo rú előtt, vagy nincsenek-e ma sürgősebb feladataink m in t a D -unk által an n ak idején indítványozott rabsegélyző egyesület m egalakítása. Ma. m ás fel­ad a ta in k vannak , s am ikor a többi páholyokban m ég csak kalapács alatt volt a m unka „Az erdélyi szabadkőm űves legsürgősebb fe lada ta i“-ról, m ár akkor kész volt páho lyunk m unkaprogram m ja, melyet szét is küldöttünk a tv .v p á - holyoknak. .E m unkaprogram m alap ján dolgozunk azóta, ez ad erőt és szép­séget azoknak az eszm éknek, m elyekkel jobb és. balo ldali m ozgalm akat ellen­súlyozni és az em berek töm egeit szks. szellem ben nevelni akarjuk.

Az erdélyi forrongó szabadkőm űves szellemet leg találóbban Byron egyik ö rökszép m isztérium ának trag ikus hőse foglalta sz av ak b a : „A napi m unka és szün te len zsibongó eszm ék terhét nyögöm , m agam körül egy egész világ és én benne sem m isem , bár oly erővel lázong bennem az érzések árja, m intha a v ilágot igába tudná könnyen hajtan i." Nyögjük a napi m unka és a szün­telen zsibongó eszmék teihét, de m ár irányt kapott az erdélyi szkség hajója, s az a cé /tu d a to s m unka a gyakorlati szkség terén, m elyet folytat, s melyet ta lán páho lyunk kezdem ényezett, nem csak belföldön talált elism erésre. Jelen­tésem csak gyenge tükörképét ad ja páholyunk ilyen irányú m unkásságának.

Foglalkozott a páholy több m unkán gyakorlati szk. m unkával kapcsola­tos ügyekkel, akiknek szükségességét mi sem bizonyítja jobban, m int az, hogy ez a m unkánk szövetségünk ügye lett és párto ló lag álltak m ellénk tv .', páholyaink . Foglalkoztunk ezenkívül egy, a népbetegségek ellen küzdő ligá­nak ügyével és m ás égetően fontos szociális kérdésekkel is.

T a rto ttunk az elmúlt szk. év folyam án összesen 24 szertartásszerü m un­kát (m elyek közül egy felvételi, egy gyászm unka, egy választási, egy Já n o s- n ap i m unka volt) és 16 értekezletet A már em lített m unkaanyagon kivül soka t foglalkoztunk elméleti szkséggel és oktató m unkákkal, továbbá kultur- tém ákkal. M unkáink tárgya v o l t : A szim bólum ok, a kötény, keztyü, jelvény jelentősége, a páholy lényege, a tesívér fogalm ának m eghatározása, szkség és profán intézm ények, szkség és profán hivatás, szkség és politika, a jelen szkség feladata, mit várok ma a szkségtől, a Jánosnap jelentősége, „Az em ber trag éd iá ján ak " szk. vonatkozásai. M essm er és a M essm erianizm us, Schw eizer é s filozófiája, M orus T am ás és U tópiája, Liszt Ferenc élete é s szk. m űködése, V iktor H ugó a halhatatlan em igráns, T hom as M ann és felfogása a szocializ­m usró l és a dem okráciáról. R om án— M agyar tá rsaság , G yám szülő társaság , a m unkanélkéliség m intaszerű rendezése egy m agyar városban , beszám oló az Á giszról, a K önyvtáregyesületünkről.

154

Gróf Battyání szerepe a 48-as fo rradalom ban , Békében a háborúró l. E lm élkedés a gyerm ekről. A 85 éves M asaryk. Az em ber és a javak. A ktuális g az­d aság i problém ák. A liberalizm us keletkezése M agyarországon a m ult század közepéig. Első benyom ásaim a szkségről. A ktuálitások egy régi szk. ú jságból. T esta lka t és jellem.

K ossuth Lajos azt m o n d ta : A bécsi cson tkam rákból dögletes levegő áram lik felénk. Sok ilyen csontkam ra árasztja m a mételyező levegőjét felénk és sok bilincset rak a gondolatokra — s hogy ez ellen m ilyen eredm énnyel küzdött az „A urora“ páholy 58 testvére, azt csak az u tánunk jövő szk; nem zedékállap íthatja meg.

H Í R E K a m a

N é m e t o r s z á g

A m u l t h ó n a p b a n b e z á r t n é m e t p á h o ly o k n a k n e m v o l t m á r k ö z iik a s z k .- s é g h e z . M ult szám unkban m eg­írtuk mi is, hogy a ném et d ik tatúra rendeletére végleg bezárták a Német­o rszágban m ég m űködő szk. páho­lyokat. Ezzel a hírrel kapcsolatban m ost a Bulletin de l ’Assotiation Ma- connique Internationale m egállapítja, hogy N ém etországben a szk -ség m ár két év óta nem m űködhetik s a m ost bezárt páholyoknak többé nem volt kö­zük a szk-séghez. A N ém et Szim bo­lik u s Nagypáholy, a „N apkelethez" nevű páholyszövetség és a Frankfurti N agypáholy beszüntették m unkájukat évekkel ezelőtt, m ég m ielőtt a bezáró korm ányrendeletet ellenük érvényesítet­ték volna. A többi ném et nagypá­ho lyok alávetették m agukat a nem zeti szocialista elveknek és átalakultak kü lönböző rendekké, m elyeknek a szk.- séghez sem m i közük nem volt többé. A m ult hónapban ezeket a páholyokat zárták be, m elyeknek, ugylátszik, nem h asznált az sem, hogy a szk. elvek teljes feláldozásával a h itlerizm usnak hódo ltak be. N em érdekesség nélküli dolog , ha ebből az alkalom ból m eg­em lítjük, hogy a harm adik birodalom h ires pénzügyi diktátora, a h ires Schacht dr. sz in tén .szk . volt, az „U rania zur

G Y V I Á G B Ó LU nste rb lichkeit“ páholyhoz tartozott Berlin keletén.

A m e r i k aA s z k - s é g k ü ld e té s e A m e r ik á b a n .

A Chicago Scoitish Rite Magazine sze­rin t Jo h n J. Allen, az O klahom a-i p á ­holyok nagym estere követkzőképpen fo­galm azta m eg a szk -ség küldetését A m erikában. A szk -ség képezi m a Ame­rikának egyik nagy, ha nem a legna­gyobb stabilizáló erejét. E gy o lyan tes­tület, m elynek szabályai fö lté tien köte­lességgé teszik a tagok szám ára a ha­zával szem beni loyalitást, m ár a test­vériség szellem ének elősegítésével és elm élyítésével is legnagyobb m értékben szolgálja azt a célt, hogy a m i m o­dern v ilágunkat m egszilárd ítsa és m eg­újítsa.M a jd n d m h á ro m m ill ió s z k . a z E g y e ­s ü l t á l la m o k b a n . Jova á llam nagy­p áho lyának hivatalos közlönye szerint 1934 végén az E gyesült á llam okban ö sszesen 2 ,9 1 0 2 7 3 szk, tv. volt, akik 16.149 páholy keretében do lgoznak . Az u tóbb i években az am erikai sz -ségnek is fo lyton élesedő tám adásokkal kellett m egküzdenie. Az uto lsó négy h ó n ap ­ban p é ld áu l 35,000 szk-ellenes pam f- lettet küld tek szét a különböző pro tes­tán s egyházak lelkészeihez a szk -ség ellenfelei. É s ez csak egyrésze a harc­nak, m ely az am erikai páho lyok ellen

155

folyik. Â m illiónyi tv. együttm űködése révén hata lm as am erikái szk-ség azon­ban- e lég erősnek érzi m agát a rra , hogy m inden tám ad ásn ak sikerrel ludjon ellentállani. .

D É L Á F R IK AAm ig N ém etországban d ik lá őri ren ­

deletre m egszűnt m inden szk. tevékeny­ség, ad d ig külföldön az elaltatott né­met □ □ egym ásu tán ébrednek m u n ­kára. F okvárosban is újra m unkába kezdett a „K aiser F ried rich“ páholy, mely 1915-ben a v ilágháború m iatt volt kénytelen beszüntetn i m unkáját. A transw aali szk -ek nagym estere W . B. H. Vogts testvér n ag y m egilletődéssel á l­lap íto tta m eg a □ első m unkájánál, hogy nagyrészben viszontláthatja azo­kat, ak ik 1915-ben is a tv-i láncba tartoztak. A páho lynak különben nagy vagyona van, m ely a húsz évi szüne­telés a la tt m ég jelentősen növekedett is.

T Ö R Ö K O R S Z Á GB iz o n y ta la n h í r e k a tö r ö k sz k .-

s é g rő l . A profán sa jtóban röv id idő

elő tt.o lyan hírek jelentek meg, hogy török'országban betilto tták a szk. p á ­holyok m űködését. Az A. M. I. h ivata­los közlönye viszont utolsó szám ában azt állítja, hogy a török páholyok ugyanúgy dolgoznak tovább, mint a m últban. A beszüntetés hírére az ad ­hatott alkalm at, hogy az ankarai k ép ­viselőházban törvényjavaslatot fogadtak el, mely szerint m inden olyan török- országi szervezkedés, melynek k ö z ­pontja külföldön van, feloszlandó. A szk-ség ellenfelei kétségtelenül azzal szám ítottak, hogy a törvény alkalm az­ható a szk. páho lyokra is. Ez azonban, mint m inden beavato tt tudja, nem áll, mert egyetien o rszág szk- sége sem en­gedelm eskedik föléje helyezett külföldi vezetőségnek, m in thogy ilyen vezető­ség egyáltalán n incsen is. M indam ellett szám ítani kell azzal, hogy a feloszla­tásról szóló sa jtóh írek megfelelnek a valóságnak, m ert a fenti cáfolat után az ankararai távirat a lap ján a lapok újra jelentették.

KIADÓHÍVa t a l i k ö z l e m é n y e k

Szeretettel kérjük ezúttal is illetékes tv /.-in k e t, hogy leveleinkre m ielőbb és rendszeresen válaszoljanak, m ert ügy­kezelésünket igen hátráltatják késedel­m eskedéseikkel 1 .

Mostani szám unktól kezdve a „H u- m an ita s“-ra kü ldö tt előfizetési d ijjakat e helyen nyugtatjuk . Kérjük a tv-eket hogy a h iányosságokat, vagy tévedéseket

m ielőbbi helyreigazítás végeit rekla­málják meg.A ugusztus 10 tői beérkezett ö ssz e g e k :

P . A., O radea 1.000 Lei, U. L. Bu­cureşti 210 Lei, H. A. Zalău 330 Lei,A. B., B ucureşli 3 .820 Lei, R. J., S atu - M are 670 Lei.

A levelezés utján elismert küldem é­nyeket itt nem hozzuk.