18 9 1

FOAIAFOAIATURULUITURULUI

ARI

ILE P

ROTEJATE RÂUL TUR

TÚ

R M

ENTI VÉDETT TERÜLETE

K

ARIA PROTEJATĂ E ŞI A TA !

32

BARZA NEAGRĂ (Ciconia nigra)

Ariile Naturale Protejate ”Râul Tur” sunt situate în zona de nord-vest a României, de la lacul de acumu-lare Călineşti până la graniţa ţării, pe o suprafaţă de aproape 21.000 hectare. Zona bogată în valori peisa-gistice asigură habitatul a numeroase specii de plan-te şi animale protejate. Aşezările umane din Câmpia Turului, împreună cu păşunile cu arbori, fâneţele cu flori sălbatice, s-au format numai pe terenurile mai ridicate, neinundabile, alcătuind un peisaj cultural va-riat, mozaicat.Ariile Naturale Protejate „Râul Tur” cuprind trei ca-tegorii de arii naturale protejate, care parţial se su-prapun:

• Rezervaţia Naturală “Cursul Inferior al Râu-lui Tur”, arie protejată de interes naţional, având o suprafaţă de 6.212 hectare, cuprinde valori naturale semnificative (păduri de câmpie şi de luncă, fâneţe umede, respectiv habitate acvatice şi habitate ume-de).

Începând cu anul 2007, au fost desemnate două arii protejate de interes comunitar (aşa numitele situri Natura 2000) pe cursul inferior al râului Tur.

• Situl de Interes Comunitar ”Râul Tur” (ROSCI 0214) cuprinde 20.953 hectare şi are ca obiectiv principal protecţia diversităţii biologice, asigurarea conservării de lungă durată a speciilor şi habitatelor, prin menţinerea gradului natural de răspândire sau creşterea acestuia.• Obiectivul Ariei de Protecţie Specială Avifau-

nistică ”Lunca Inferioară a Turului” (ROSPA 0068), de 20.126,5 hectare, este protecţia tuturor speciilor de păsări întâlnite în mod natural.

Natura 2000 este o reţea ecologică coerentă care asi-gură conservarea diversităţii biologice şi contribuie la menţinerea, respectiv restaurarea condiţiilor favora-bile pentru protecţia naturii, prin protejarea habita-telor de importanţă europeană, respectiv a speciilor de plante şi animale care trăiesc în sălbăticie. Selec-tarea şi desemnarea siturilor Natura 2000 s-au bazat pe două directive ale Uniunii Europene: Directiva Habitate şi Directiva Păsări. Reţeaua ecologică este constituită din situri Natura 2000 de două tipuri: Arii Speciale de Conservare (SAC – Special Area of Con-servation) constituite conform Directivei Habitate şi Arii de Protecţie Specială Avifaunistică (SPA – Spe-cial Protection Areas), constituite conform Directivei Păsări. Aceste situri sunt identificate şi declarate pe baze ştiinţifice cu scopul de a menţine într-o stare de conservare favorabilă o suprafaţă reprezentativă a celor mai importante tipuri de habitate şi populaţii reprezentative de specii ale Europei. Aceste situri de multe ori se suprapun cu arii naturale protejate care au fost desemnate mai demult.Custodele Ariilor Protejate „Râul Tur” este Socie-tatea Carpatină Ardeleană Satu Mare. Din acest punct de vedere, sarcina sa este să supravegheze, să controleze şi să autorizeze activităţile umane în aceste zone, în baza legislaţiei de mediu în vigoare.

În urma defrişării masive a pădurilor, pe cursul râ-ului Tur s-au format numeroase pajişti. Ele sunt în-treţinute prin activităţi agricole de tip tradiţional; în absenţa cositului sau păscutului, există pericolul să fie invadate de arbuşti. Din punct de vedere a pro-tecţiei naturii, pajiştile şi fâneţele sunt deosebit de valoroase, din fericire în zona noastră ele pot fi găsi-te în numeroase locuri.În pătura de flori din fâneţe putem întâlni multe specii de plante rare: sorbestrea, genţiana, coada şo-ricelului, veronica cu frunze lungi apar la noi în mai multe locuri. În fâneţele umede îşi fac cuibul păsări

rare, protejate, precum cristelul de câmp sau nagâţul.Din toate timpurile, păscutul a reprezentat o activitate de bază în agricultură, fiind legat în special de zonele mlăştinoase. Pe pajişti putem să întâlnim turme de oi şi de vite care pasc, iar uneori chiar şi bivoli. Această veche rasă s-a adaptat perfect pajiştilor mlăştinoase sărace ca randament. O consecinţă a păscutului excesiv şi a tasării solului în urma călcatului este dezvoltarea speciilor de pipirig, care creează probleme nu doar crescătorilor de animale ci şi ecologiştilor. Vom mai scrie despre aceasta în numerele următoare ale revistei.

Această plantă acvatică rară seamănă la o primă vedere cu un trifoi cu patru foi, după cum indică şi denumirea populară din limba română, dar nu e nici pe departe rudenie cu trifoiul, pentru că nici măcar nu e o plantă cu flori, ci o ferigă. Frunzele sunt formate din două perechi de foliole, susţinute de un peţiol lung; de obicei foliolele plutesc pe lu-ciul de apă, sau – dacă nivelul apei scade – se ridică la suprafaţă. La tinereţe, foliolele sunt

membranoase, au culoare deschisă, cu nuan-ţă de roz, mai târziu devin verzi; marginea foliolelor este întreagă. Nervaţiunea frun-zei este caracteristică: începând de la baza limbului porneşte o nervaţiune dihotomică, care îi oferă acestuia o ornamentaţie striată. La baza peţiolului foliar, toamna se formea-ză sporocarpii, cu rol în înmulţirea speciei. Pentru observaţie merită să le căutăm în ape puţin adânci sau pe maluri unde ajung sute de lăstari, acolo putem vedea cel mai bine modelele de culoare maro închis, de forma boabelor de fasole. Sporocarpii sunt foarte rezistenţi şi sunt capabili să supravieţuiască

unor perioade lungi de secetă. În condiţii favorabile (nivel permanent al apei, curenţi slabi, apă curată), planta se dezvoltă mai de-grabă vegetativ, prin lăstari, iar în perioadele secetoase sporocarpii feresc planta de dis-pariţie.Este o specie cu largă răspândire, o putem întâlni peste tot în Europa şi Asia, preferă apele superficiale, dar permanente. Scăde-rea efectivelor sale în Europa se datorează probabil erbicidelor ajunse în apă. Habitatul ei natural poate fi restrâns cu uşurinţă şi din cauza răspândirii altor plante acvatice.

Babuşca de Tur este o specie endemică de peşte foarte rară, din bazinul hidrologic al Dunării, ceea ce înseamnă că ea s-a format aici, iar răspândirea sa se limitează şi în zile-le noastre numai la apele curgătoare mijlocii şi mari ce aparţin acestui bazin hidrologic. În România trăieşte numai în râul Tur, nu-mele său fiind o referire directă la această caracteristică. Habitatul său este reprezentat de sectoarele de apă cu curenţi mai rapizi, cu nisipuri şi pietrişuri, fără sedimente. Spinarea sa este verzuie, iar părţile laterale şi abdomenul au

străluciri albastre. Înotătoarele sale sunt ce-nuşii, cu nuanţe de portocaliu deschis. Sea-mănă mult cu babuşca, dar spre deosebire de aceasta are gura dispusă pe jumătate in-ferior. Creşterea sa este destul de înceată. Această specie de peşte atinge 6 cm la sfârşitul pri-mului an, 18 cm la sfârşitul celui de-a trei-lea, şi 35 cm în 11 ani. Chiar şi atunci ea nu cântăreşte mai mult de 1 kg. La vârsta de trei ani, în luna aprilie, este pregătit pentru reproducere. Atunci părăseşte cursul princi-pal al apei şi migrează în braţele moarte ale acesteia, unde îşi depune icrele pe plante. În perioada de reproducere, masculul dobân-deşte o coloristică specifică.Este un peşte mai degrabă solitar, care se

hrăneşte cu nevertebrate mici, în special crustacee, moluşte şi larve de insecte pe care le caută pe fundul albiei. În trecut a fost întâlnită în numeroase ape curgătoare din bazinul Dunării, dar a dispă-rut din cele mai multe dintre acestea. Aces-tei specii de peşte trebuie să i se acorde o atenţie deosebită, având o mare valoare na-turală. Este considerată una din speciile rare şi periclitate din Europa, iar datorită faptu-lui că habitatul său se leagă de apele râului Tur, este sarcina noastră să o protejăm. Cea mai mare ameninţare pentru acest peşte o reprezintă poluarea apelor, dar şi regulariza-rea cursurilor de apă, ceea ce restrânge mult habitatele sale. Este o specie strict ocrotită la nivelul întregii Europe.

SĂ CUNOAŞTEM ARIA PROTEJATĂ!

PREZENTAREA ARIILOR NATURALE PROTEJATE “RÂUL TUR”

HABITATE: PAJIŞTILE

TRIFOIAŞUL DE BALTĂ (Marsilea quadrifolia)

BABUŞCA DE TUR (Rutilus pigus virgo)

Anul I/ Ediţia 2 Decembrie 2011Publicaţie bianualăTiraj – 1200 exemplareSe distribuie gratuit.

Din sumar:-Prezentarea Ariilor Naturale Protejate “Râul Tur” 2-Habitate: Pajiştile 2-Trifoiaşul de baltă 3-Babuşca de Tur 3-Barza neagră 3-Ştiaţi că ...? 4-Studiul ECOTUR 2011 4-Caravana informativă 4-Tabere ecologice 2011 5-Rubrica de ştiri 5-Harta Ariei Protejate 6-7

Fotografii:Bartha Botond-ZsoltCsengeri ZsoltEstók PéterMacalik KunigundaMárk-Nagy JánosPóti TündeShutterstock.comDr. Sike TamásSzabó D. Zoltán

Proiect implementat în loca-lităţile: Agriş * Călineşti Oaş * Gherţa Mică * Halmeu * Lazuri * Livada * Medieşu Aurit * Micula * Oraşu Nou * Porumbeşti * Turţ * Turulung * Municipiul Satu Mare

Publicaţie editată în cadrul proiectului ”Planificarea par-ticipativă a managementului ariilor naturale protejate de pe cursul inferior al râului Tur” implementat de Soci-etatea Carpatină Ardeleană – Satu Mare în parteneriat cu Agenţia pentru Protecţia Me-diului Satu Mare în perioada 01.01.2011 - 31.12.2013 în cadrul Programului Ope-raţional Sectorial „Mediu” 2007-2013, Axa Prioritară 4: Implementarea sistemelor adecvate de management pen-tru protecţia naturii, DMI 4.1: Dezvoltarea infrastructurii şi a planurilor de management pentru protejarea biodiversi-tăţii şi reţelei Natura 2000, din Fondul European de Dezvol-tare Regională.Pentru mai multe informaţii despre proiect şi Aria Protejată accesaţi www.tur-info.ro.

Titlul proiectului: ”Planificarea participativă a managementului ariilor naturale protejate de pe cursul inferior al râului Tur”Editat de: Societatea Carpatină Ardeleană – Satu MareData publicării: decembrie 2011Conţinutul acestui material nu reprezintă în mod obligatoriu poziţia oficială a Uniunii Europene sau a Guvernului României.

Precaută şi sperioasă, rar putem întâlni această rudă din păduri a berzei albe. În zbor o putem diferenţia de barza albă dato-rită vestei albe (partea inferioară a aripilor este aproape în întregime neagră). Cuibăreş-

te în păduri mari, întinse, în care deranjul este redus, dar şi în păduri de luncă, în co-paci sau, câteodată, pe stânci. Îşi repară şi lărgeşte cuibul în fiecare an. Vânează în ape puţin adânci sau pe uscat, peşti mici, insec-te, broaşte, şopârle, rozătoare. Părinţii nu pun hrana în ciocul puilor, ci o regurgitează în cuib, de unde puii o iau cu repeziciune. În perioadele calde, stropesc cu apă capul

puilor. Părinţii pot omorî cel mai tânăr pui în cursul anilor mai grei, fenomen întâlnit şi la barza albă. Migrează şi petrece iarna în Africa de Est. Planează în special deasupra uscatului, 80% din efectivele europene pă-răsind în zbor continentul deasupra Bosfo-rului. Glasul său se poate auzi rar, numai în apropierea cuibului.

54 54

ŞTIAŢI CĂ ...?

Pe teritoriul Ariei Protejate sunt interzise: 1. Orice fel de lucrări de construcţii sau de modificare a cadrului natural, fără avizul custodelui (Societatea Carpatină Ardeleană)2. Schimbarea folosinţei terenurilor3. Circulaţia cu mijloace motorizate în afara drumurilor publice4. Distrugerea şi degradarea indicatoarelor şi panourilor informative5. Abandonarea deşeurilor6. Aprinderea şi folosirea focului deschis în afara locurilor amenajate pentru aceasta7. Perturbarea în cursul perioadei de reproducere, de creştere, de hibernare şi de migraţie a speciilor de animale sălbatice8. Desecarea bălţilor şi a zonelor umede9. Tăierea, incendierea, distrugerea sau degradarea prin orice mijloace a vegetaţiei naturale10. Perturbarea liniştii prin orice fel de mijloace

• În luna mai a fost organizată cea de-a şasea ediţie a concursului de orientare ciclistă Tour de Tur. Acţiunea a fost organizată în Ariile Na-turale Protejate „Râul Tur”, acolo unde 78 de concurenţi şi-au verificat abilităţile de ciclism şi orientare.• Distanţa de concurs de 65 km, respectiv 45 km, a început din zona Pădurii Noroieni, iar partici-panţii au trebuit să ajungă înapoi la punctul de pornire după trecerea prin 5 puncte de control aflate la distanţe diferite. Cei care nu au dorit să concureze au avut parte de o minunată excursie ciclistă cu ghid, în care au putut fi observate va-lorile naturale ale Ariei Protejate.• Studenţii secţiilor de Biologie şi Ecologie din Cluj-Napoca şi-au desfăşurat pentru al patrulea an la rând practica de specialitate pe teritoriul Ariilor Naturale Protejate „Râul Tur”. Cei 35 de studenţi au petrecut o săptămână întreagă ob-servând valorile naturale ale acestei zone. Scopul programului a fost transpunerea în practică a cu-noştinţelor teoretice ale studenţilor şi realizarea unor micro-studii prin care au obţinut informa-

ţii de actualitate despre starea în care se află în prezent zona.• Zona Turului a făcut cunoştinţă cu acţiunea Big Jump. Evenimentul trage un semnal de alar-mă privind calitatea apelor, fiind parte a unei mişcări de mare popularitate organizat în acelaşi timp în mai multe locaţii din Europa. Acestei iniţiative a dorit să i se alăture şi Societatea Car-patină Ardeleană Satu Mare. „Marea Săritură în Tur” a avut loc în data de 10 iulie, ora 16.00, când aproximativ 70 – 80 de persoane au încercat să aterizeze cât mai curând în apă. Acţiunea a mai avut şi alte puncte de interes, printre care slănina friptă şi mai ales trasul frânghiei de pe un mal pe celălalt.• În Ariile Naturale Protejate „Râul Tur” s-a desfăşurat o acţiune de cercetare ornitologică. În tabăra organizată timp de două săptămâni or-nitologii au prins 775 de păsări aparţinând unui număr de 39 de specii diferite, care după inelare au fost eliberate. În acest scop ornitologii au ri-dicat plase în două locuri diferite, asigurând o bună captură. Activitatea de inelare a păsărilor oferă o imagine de ansamblu asupra faunei avi-cole. Prima săptămână ornitologii au petrecut-o

în zona râului Tur şi a braţelor sale moarte, iar cea de-a doua săptămână în părţile mai ascunse ale bălţilor de la Bercu Nou, urmărind locuitorii acestor ape stătătoare.• Acţiunea „Ziua fără maşină” s-a bucurat de un mare succes. Organizată în data de 1 octombrie, un grup numeros de aproximativ 100 de bici-clişti a atacat distanţa de 25 de km din centrul oraşului Satu Mare până pe malul Turului. Mulţi alţii s-au alăturat acţiunii pe traseu, ajungând la destinaţie mai bine de 130 de persoane. A fost organizat un concurs de îndemânare ciclistă, jo-curi în aer liber, observarea păsărilor, şi s-a putut servi tradiţionalul gulyas. Pentru prima dată a fost prezentată publicului acea expoziţie mobilă care popularizează prin imagini sugestive şi prin scurte descrieri valorile naturale ale Ariilor Na-turale Protejate „Râul Tur”.

În perioada mai – septembrie 2011 caravana informativă a trecut în fiecare din cele 12 lo-calităţi cuprinse în Ariile Naturale Protejate „Râul Tur”. Activitatea a avut ca scop popu-larizarea valorilor naturale din Aria Protejată,

iar întâlnirea cu locuitorii de aici ne-a oferit posibilitatea să discutăm despre ce poate face fiecare pentru a proteja aceste locuri deose-bite.Caravana s-a aflat în aceste localităţi fie în zile de sărbătoare, fie în zile de duminică, după ieşirea de la biserică. Cei mai mici au fost primii curioşi, fiind interesaţi să vadă mai de aproape fotografiile expuse la stand sau să participe la jocurile propuse de organizatori. Li s-au alăturat apoi părinţii şi bunicii, care au avut posibilitatea să obţină răspunsuri la în-trebări privind practicarea agriculturii în zo-nele protejate. Cu toţii au fost recompensaţi cu diverse cadouri pentru interesul dovedit

pentru Ariile Naturale Protejate „Râul Tur”. Caravana continuă în anul 2012: ne dorim ca tot mai mulţi locuitori să conştientizeze bo-găţiile naturale ale locurilor în care trăiesc.

În lunile mai şi iunie 2011, în cele 12 localităţi aflate pe teritoriul Ariei Protejate s-a realizat o cercetare care a urmărit determinarea gradului de cunoaştere a acesteia. Analiza datelor a arătat că 30% dintre respondenţi ştiu că localitatea în care trăiesc aparţine Ariei Protejate, în timp ce 70% dintre ei nu cunosc acest lucru.Chestionarul a fost realizat pe un eşantion de 600 de persoane, provenind din toate cele 12 localităţi ale Ariei Protejate. În următorii doi ani ne dorim să crească procentul populaţiei care ştie de existenţa Ariei Protejate, de aceea vor continua activităţile de informare şi conştientizare în localităţile cuprinse în Aria Protejată şi nu numai. Studiul va fi repetat şi în vara anului 2012 şi 2013. Mulţumim şi pe această cale persoanelor care au răspuns chestionarului nostru.

INFORMARE ŞI CONŞTIENTIZARE

CELE 10 PORUNCI ALE ARIEI PROTEJATE

ANUL 2011 ÎN CÂTEVA ŞTIRI PE SCURT

Studiul ECOTUR 2011 despre cunoaşterea Ariei Protejate

CARAVANA INFORMATIVĂ

Ştiaţi că pe raza comunei dvs. există o arie protejată?

30%

70%

DaNu

Societatea Carpatină Ardeleană Satu Mare şi-a propus să prezinte Aria Protejată copii-lor ce au participat la cele patru serii ale tabe-relor ecologice organizate în această vară la Livada. Specialiştii au prezentat zona Turului şi habitatele sale copiilor sosiţi din diferite lo-calităţi ce se găsesc în Aria Protejată. La tabe-rele organizate în acest an au participat copii din Micula, Halmeu, Iojib, Lazuri, Nisipeni,

Pelişor, Agriş, Oraşu Nou, Gherţa Mică, Li-vada, Turulung şi Drăguşeni. În vara anului ce urmează sunt aşteptaţi copii din celelalte localităţi ce aparţin Ariilor Naturale Protejate „Râul Tur”. Fiind vorba de perioada vacanţei, organiza-torii au dorit să le ofere copiilor posibilitatea să înveţe distrându-se, de aceea au pus ac-centul pe jocuri şi pe activităţile în aer liber. Copiii au participat la diferite jocuri de grup, excursii, concursuri, iar prin activităţile de cercetare şi observare au putut descoperi câ-teva dintre bogăţiile naturale şi culturale ale Ariei Protejate. Cu ajutorul unei hărţi deosebite ce prezintă aceste valori, copiii au colindat Aria Proteja-tă şi împrejurimile sale, au căutat experienţe personale şi au descoperit, surprinşi, locuri

cunoscute, pe unde au mai fost şi înainte. Ei şi-au dat seama că nici nu e nevoie să meargă prea departe dacă vor să întâlnească peisaje deosebite sau locuri pline de viaţă, dacă vor să facă excursii distractive, să pescuiască, să culeagă ciuperci, să umble prin pădure, să facă o baie, sau dacă doresc să viziteze caste-le sau biserici.

TABERE ECOLOGICE 2011

1. Arderea pajiştilor conduce nu doar la dis-pariţia animalelor care trăiesc acolo ci şi la modificări structurale ale vegetaţiei (de exem-plu dispar plante rare, protejate de lege). În acelaşi timp, arderile au ca efect distrugerea materialelor organice din sol, determinând pierderea unei părţi semnificative a conţinu-tului de nutrienţi.2. Dacă suntem în pădure şi îi mişcăm puţin litiera (stratul de frunze moarte şi de alte res-turi vegetale şi animale care acoperă solul în pădure), vom găsi sub ea compost omogen.

Poate aceasta este cea mai bună modalitate de a prezenta esenţa compostării. Prin com-postarea deşeurilor organice din gospodărie şi grădină ajung înapoi în sol o serie de sub-stanţe cu rol nutritiv. Compostul este de fapt humus artificial ce conţine nutrienţi esenţiali pentru plante, crescându-le rezistenţa şi pro-ductivitatea, şi de asemenea îmbunătăţeşte capacitatea de producţie, umiditatea şi struc-tura solului. 3. Răspândirea speciilor invazive are efect negativ asupra ecosistemelor. Speciile de

plante sau animale naturalizate din locuri în-depărtate se înmulţesc necontrolat în absen-ţa inamicilor naturali şi invadează habitatele speciilor autohtone sau chiar distrug aceste specii. De exemplu, salcâmul importat din America ajunge să ocupe locul pădurilor au-tohtone atât de bogate în specii, în timp ce fazanul provenit din Caucaz dăunează repti-lelor. Tot aici poate fi amintită şi ambrozia, care nu creează probleme de conservare doar pe pajişti, ci şi o serie de probleme de sănă-tate locuitorilor.

2 3

A Túr Menti Védett Területek Románia észak-nyu-gati részén a Kányaházi-víztározó és az országhatár között mintegy 21000 hektárnyi területen fekszenek. A tájképi értékekben is bővelkedő vidék számos vé-dett növény- és állatfajnak nyújt menedéket. A Túr-hát települései és az azokat övező szántóföldek, fás legelők és vadvirágos kaszálók a magasabban fekvő, ármentes területeken alakultak ki, változatos, mozai-kos kultúrtájat hozva létre.A Túr Menti Védett Területek három, különböző vé-delmi kategóriába tartozó területből tevődnek össze, melyek részben fedik egymást.

• A 6212 hektáros Túr Menti Természetvédelmi Terület országos jelentőségű természeti értékeket (síkvidéki és ártéri erdőket, nedves kaszálóréteket, illetve vizes élőhelyeket) foglal magába.

A 2007-es évtől két európai jelentőségű (ún. Natura 2000-es) védett területet is kijelöltek a Túr folyó alsó szakasza mentén:

• A Túr Folyó Különleges Természetmegőrzési Terület (ROSCI 0214) 20953 hektárt foglal magába és fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradá-sának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével.• A 20126,5 hektáros Túr Alsó Ártere Különle-ges Madárvédelmi Terület (ROSPA 0068) célja az Európai Unió területén természetes módon elő-forduló madárfajok védelme.

A Natura 2000 egy olyan összefüggő európai öko-

lógiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű termé-szetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. Ezen védett területek kijelölése az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján történik: a Madár-védelmi Irányelv alapján különleges madárvédelmi területeket (Special Protection Areas - SPA) jelöltek ki és az Élőhelyvédelmi Irányelv, amely a különle-ges természetmegőrzési területek (proposal Sites of Community Importance – pSCI illetve Special Areas of Conservation - SAC) kijelölését szabályozza. A Madárvédelmi Irányelv általános célja az Európai Unió területén a természetes módon előforduló ösz-szes madárfaj védelme, az Élőhelyvédelmi Irányelv fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biz-tosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. A Natura 2000 hálózat tudományos szempontok alapján kijelölt területeket foglal magá-ba, amelyek sok esetben már korábban védettnek nyilvánított területek voltak.A Túr Menti Védett Területek hivatalos gondnoka (kezelője) az Erdélyi Kárpát Egyesület - Szatmár-németi. Az EKE gondnoksága ezen a természetvé-delmi területen azt jelenti, hogy ez a civil szervezet felügyeli, ellenőrzi és engedélyezi a területeken folyó tevékenységeket, a hatályban lévő természetvédelmi törvények alapján.

A nagykiterjedésű erdők kivágása nyomán a Túr-mentén jelentős gyepterületek alakultak ki. Ezeket a hagyományos gazdálkodás tartja fenn, kaszálás és legeltetés nélkül a bozót gyorsan visszahódítja őket. Természetvédelmi szempontból az ecsetpázsitos-vérfüves kaszálók és a mocsárrétek különösen érté-kesek, s vidékünkön szép számmal lelhetők fel. A kaszálók tarka virágszőnyegében sok ritka nö-vényfajt találunk: az orvosi vérfű, a kornistárnics, a kenyérbél cickafark, a hosszúlevelű veronika több helyen előfordul a területen. A nedves kaszálórétek

fészkelő madara a világszinten veszélyeztetett haris, valamint az ugyancsak védett bíbic.A legeltetés emberemlékezet óta fontos szerepet tölt be a gazdálkodásban, s több-nyire a mocsárréteket érinti. A gyepeken marhacsordák és juhnyájak legelnek, ám még találkozhatunk bivalyokkal is. Ez az ősi állatfajta tökéletesen alkalmazkodott a gyenge hozamú, mocsaras rétekhez. A túllegeltetés, taposás egyik következménye az alacsonyan fekvő térszínek elszittyósodása (a szittyófajok felszaporodása), amely nemcsak az állattartók, de a természetvédők számára is gondot okoz. Erre kiadvá-nyunkban még visszatérünk.

ISMERJÜK MEG A VÉDETT TERÜLETET!

A TÚR MENTI VÉDETT TERÜLETEK BEMUTATÁSA

ÉLŐHELYEK ROVATA: GYEPEK

I. évfolyam /2. szám2011. decemberMegjelenik féléventePéldányszám – 1200Ingyenes folyóirat

A tartalomból:-A Túr Menti Védett Terüle-tek bemutatása 2-Élőhelyek: Gyepek 2-Mételyfű 3-Leánykoncér 3-Fekete gólya 3-Tudod-e hogy ...? 4-ECOTUR - közvéleménykutatás a Védett Terület ismertségéről 4-Népszerűsítő karaván 4-Környezetvédelmi táborok 2011 5-Hírek röviden 5-A Védett Terület térképe 6-7

Fényképek:Bartha Botond-ZsoltCsengeri ZsoltEstók PéterMacalik KunigundaMárk-Nagy JánosPóti TündeShutterstock.comDr. Sike TamásSzabó D. Zoltán

A projekt magvalósításának helye:Aranyosmeggyes * Avasújváros * Egri * Halmi * Kányaháza Kisgérce * Kökényesd * Lázári * Mikola * Sárközújlak Túrterebes * Turc * Szatmárnémeti

A kiadvány az Erdélyi Kárpát Egyesület - Szatmárnémeti és a Szatmár Megyei Környe-zetvédelmi Ügynökség által partnerségben megvalósított "A Túr menti védett területek természetvédelmi kezelésének participatív tervezése” című projekt keretében jelenik meg, melynek megvalósítási ideje 01.01.2011-31.12.2013 és amelyet a Környezetvédelmi Operatív Program 2007-2013 támogat 4: Prioritás: Megfele-lő természetvédelmi kezelési rendszerek megvalósítása, 4.1 Intézkedés: Az infrastruktúra és a természetvédelmi kezelési tervek fejlesztése a természet és a Natura 2000 hálózat védel-méért című program keretén belül, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszí-rozásával.

További információkért a pro-jektről és a Védett Területrőllátogasson el a www.tur-info.ro honlapra.

A projekt címe: „A Túr menti védett területek természetvédelmikezelésének participatív tervezése”Felelős kiadó: Erdélyi Kárpát Egyesület – SzatmárnémetiMegjelenés: 2011 december

A kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az EurópaiUnió vagy a Román Kormány hivatalos álláspontját.

E ritka vízinövényünk első ránézésre négy-levelű lóheréhez hasonlít, amint ezt román népi neve is mutatja. Távolról sem rokona a lóheréknek, hiszen nem is virágos nö-vény, hanem egy haraszt. Két levélpárból álló levelei hosszú nyélen ülnek, a víztükör felszínén lebegnek, vagy – ha a vízszint nagyon lecsökken – fölé emelkednek. A le-

vélkék fiatalon bőrszerűek, színük világos, rózsaszínes, később üde zöld, szegélyük ép. A visszás-tojásdad levéllemezek ék alakú vállából villás elágazású erezet indul ki és hálózza be a lemezt, finom bordás min-tázatot adva neki. Szaporítóképletei – a sporokarpiumok – ősszel fejlődnek ki a leve-lek hónaljában. Voltaképpen a sporokarpium is egy levél, amely új feladatának megfelelő-en módosult. Ha meg akarjuk figyelni őket, leginkább a sekély vízben vagy part mentén szárazra került hajtásokon érdemes keres-gélni a nyeles, barnás-fekete, bab alakú kép-

leteket. A sporokarpium nagyon ellenálló, képes hosszú száraz időszakot is átvészelni. Míg kedvező körülmények között (állandó vízszint, kevés áramlás, tiszta víz) a növény inkább vegetatívan, hajtásokkal, terjed, szá-razság esetén a sporokarpiumok menthetik meg a mételyfüvet a kipusztulástól. Széles elterjedésű faj, egész Eurázsiában él, a sekély, de állandó vizeket kedveli. Állomá-nyainak visszaszorulását Európában való-színűleg a vízbe jutó gyomirtó vegyszerek elterjedése okozta. Más vízinövények tér-foglalása is könnyen kiszorítja élőhelyéről.

A leánykoncér a Duna vízrendszerének rit-ka, bennszülött (un. endémikus) hala, ami azt jelenti, hogy itt alakult ki és elterjedése ma is a Duna nagy és közepes vízfolyásaira korlátozódik. Ez a halritkaság Románia te-rületén csak a Túr folyóban fordul elő. Erre utal román elnevezése is (babuşca de Tur).Áramláskedvelő, szokványos környezetét a folyók sebesebb sodrású, kavicsos, homo-kos medrű, üledéktől mentes szakaszai ad-ják. Háta zöldes, az oldalán és a hasán kékes

csillogású. Az úszók szürkések, halvány na-rancs színezetűek. Leginkább a bodorkával téveszthető össze, de szája a bodorkától el-térően félig alsó állású. Növekedése igen lassú. Első évében 6 cm-es, a harmadik végére 18 cm, és 11 éves ko-rára éri el a 35 centit. A leánykoncér ekkor sem nyom többet 1 kg-nál. Három évesen már kész a nászra, amire áprilisban kerül sor. Ilyenkor elhagyja a folyók főmedrét, és a holtágakba, kiöntésekre vándorol, ahol ikráit a növényzetre rakja. A szerelemittas hím koncérok testét – a dévérhez hasonlóan – nászkiütések borítják. Magányosan vagy néhány példányból álló

kis csapatokban a mederfenéken keresi táp-lálékát, ami kisebb gerinctelenekből, főként rákokból, rovarlárvákból és puhatestűekből áll. Régebben a Duna számos mellékfolyójá-ból leírták, ám ezek jelentős részéből mára eltűnt. Ritkasága miatt, természeti értéke megkülönböztetett figyelemre érdemesíti. Európa ritka és sebezhető halai közt tart-ják számon, és mivel kizárólag a Túrban él, fennmaradásáért itt kell tennünk. A legna-gyobb veszélyt a vizek szennyezése, illetve a folyószabályozás, ennek következtében élő-helyük beszűkülése jelenti. Szigorúan védett halfaj Európa szerte.

MÉTELYFŰ (Marsilea quadrifolia)

LEÁNYKONCÉR (Rutilus pigus virgo)

Óvatos, félénk, ritkán látható, a jól ismert fehér gólya erdei rokona. Reptében legköny-nyebben fehér mellénye alapján különíthet-jük el a fehér gólyától. Zavarástól mentes, nagy kiterjedésű lombhullató erdőkben,

ártéri ligetekben fára, ritkábban sziklapár-kányra rakja évről-évre bővített fészkét. Sekély vizekben apró halakra vadászik, de emellett rovarokat, békákat, gyíkokat, kis-emlősöket is összeszed. A táplálékot nem a fiókák csőrébe adják, hanem a fészek közepé-be öklendezik, ahonnan azok felkapdossák. Meleg időben vizet hoznak és a fiókák fejére locsolva hűtik őket. A fekete- és fehér gó-

lyánál megfigyelhető jelenség, hogy ínséges években a szülők elpusztítják a leggyengébb fiókát. Vonuló faj, Kelet-Afrikában telel, az európai állomány 80%-a a Boszporusz felett hagyja el a kontinenst. Hangját ritkán, csak a fészek közelében lehet hallani.

FEKETE GÓLYA (Ciconia nigra)

114 5

A Védett Területen tilos: 1. A terület gondnokának (EKE-Szatmárnémeti) engedélye nélküli építkezés és a természetes környezetet megváltoztató bármilyen tevé-kenység2. A földhasználat megváltoztatása3. A közutakon kívüli gépjármű-közlekedés4. A jelzések és információs táblák tönkretétele, rongálása5. A szerves és szervetlen hulladék lerakása máshol, mint az erre kijelölt helyeken6. A tűzgyújtás és nyílt láng használata az erre kijelölt helyeken kívül7. A vadon élő állatok zavarása, vadászata, horgászása a szaporodási, növekedési, hibernálási és vándorlási időszakokban8. Az állóvizek és vizes élőhelyek lecsapolása9. A természetes növényzet irtása, égetése vagy bármilyen módon végzett tönkretétele10. A csendháborítás (kiabálás, hangos zenehallgatás).

2011 május – szeptember között népszerűsí-tő karaván látogatott el a Túr Menti Védett Területek 12 településére. A tevékenység célja a Védett Terület természeti értékeinek ismertetése. A találkozókon a lakosoknak le-

hetőségük volt arra is, hogy elbeszélgessenek az EKE szakértőivel és gyakorlati tanácsokat kapjanak arról, mit tehetnek ők személyesen a terület értékeinek megőrzése érdekében.A karaván vasárnapokon templomozás után vagy ünnepnapokon érkezett.. A résztvevők közül a gyerekek voltak a legkíváncsiabbak, ők jöttek elsőként, hogy közelebbről lát-hassák a sátorban kifüggesztett természet-fotókat, vagy részt vegyenek a szervezők által rendezett játékokban. A gyerekek után a szülők és nagyszülők is csatlakoztak, akik-nek a Védett Területen való gazdálkodással kapcsolatos kérdéseikre kaphattak választ az EKE szakembereitől. A szervezők minden érdeklődőt igyekeztek ajándékkal megjutal-

mazni, hogy érdeklődésüket megköszönjék.A karaván 2012-ben folytatódik: a terület gondnoka azt szeretné, ha minél több ember megismerné és értékelné közvetlen környe-zetének természeti kincseit.

2011. májusában és júniusában zajlott az a közvéleménykutatás, melyben a Védett Területről kérdeztük a környező 12 település lakosságát. Az eredmények azt mutatták, hogy a megkérde-zettek 30%-a tudott arról, hogy a települése egy természetvédelmi területen vagy annak köze-lében fekszik, viszont a megkérdezettek 70%-a nem tudott erről.A kérdőívet a Védett Terület 12 településének 600 lakosa töltötte ki. A következő két évben folytatni kívánjuk a különböző népszerüsítő tevékenységeket ezeken a településeken, reménye-ink szerint ez hozzájárul a Védett Terület értékeinek szélesebb körű megismeréséhez. Az emlí-tett felmérést is megismételjük 2012 és 2013 nyarán. Ez úton is köszönetet mondunk azoknak a lakosoknak, akik válaszoltak a kérdőíveinkre.

INFORMÁCIÓK ÉS NÉPSZERÜSÍTÉS

A VÉDETT TERÜLET „TÍZ PARANCSOLATA”

ECOTUR-közvéleménykutatás a Védett Terület ismertségéről

NÉPSZERŰSÍTŐ KARAVÁN

Ön tudta, hogy a települése egy természetvédelmi

területen fekszik?

30%

70%

IgenNem

• Májusban zajlott a hatodik Tour de Tur kerék-páros tájékozódási verseny. A rendezvénynek melyen 78 versenyző mérte össze biciklis és tá-jékozódási képességeit, a Védett Terület adott otthont,. A 65 illetve 45 kilométeres versenytáv a sárerdei üdülő övezetből indult, majd az ellen-őrző pontok érintése után érkeztek meg a célhoz versenyzők. Azok számára akik nem kívántak versenyezni, bemutatóval egybekötött kerékpá-ros kirándulás biztosította a kikapcsolódást. • Negyedik éve terepgyakorlatoznak a kolozsvári biológia és ökológia szakos hallgatók a. Védett Területen. 35 diák egy hetet töltött a terület ter-mészeti értékeinek kutatásával. A gyakorlat célja a diákok elméleti tudásának gyakorlatba ültetése, az általuk végzett felmérések pedig, megbízható adatokkal szolgálnak a Túr Menti Védett Terüle-tek jelenlegi természeti állapotáról. • Bemutatkozott a Big Jump (Nagy Ugrás) a Túr mentén! Az esemény a természetes vizek álla-potára hívja fel a figyelmet, mindezt egy olyan

tömegmegmozdulás keretében, amely egyazon napon, egyazon időben kerül megszervezésre Európa-szerte. Ehhez a kezdeményezéshez kí-vánt csatlakozni az EKE is. A Túr menti Nagy Vízbeugrásra július 10-én 4 órakor került sor, amikor mintegy 70 - 80 ember igyekezett mie-lőbb a vízben kikötni. A nap folyamán volt még szalonnasütés is, de az igazi szórakozást a folyó két partjáról történő kötélhúzás biztosította. • Madártani felmérés zajlott a Védett Terüle-ten. A kéthetes madárgyűrűző tábor alkalmá-val 775, 39 különböző fajhoz tartozó madarat fogtak be, jelöltek meg és engedtek szabadon az ornitológusokA többhelyszínes gyűrűzés átfo-góbb képet ad a terület madárfaunájáról, így az első hetet a Túr folyó és holtágai mentén töltöt-ték a madarászok, míg a következő hétre az Új-berki halastavakon a nagyobb állóvizek lakóival ismerkedtek. • Nagy sikernek örvendett a negyedik Autó-mentes Nap a Túr mentén. Október elsején 100 fős biciklis csapat vágott neki a 25 kilométeres

távnak Szatmárnémeti központjából a Túr folyó partjára. Az út során többen is csatlakoztak a felvonuláshoz, a helyszínre már több mint 130 résztvevő érkezett. A folyóparton bogrács-gu-lyás, biciklis ügyességi verseny, szabadtéri játé-kok és madármegfigyelés színezte a programot. Először került bemutatásra a nagyközönség szá-mára az a vándorkiállítás, mely színes képekkel, rövid leírásokkal ismerteti meg a Túr Menti Vé-dett Területek természeti értékeit.

HÍREK RÖVIDEN

A Védett Terület bemutatását tűzte ki célul a szatmári EKE, annak a nyolc természetis-mereti és környezetvédelmi tábornak a meg-szervezésével, amelyek közül négyre az idén nyáron került sor Sárközújlakon. Olyan 5-7 osztályos diákoknak mutatták be a biológus szakemberek a Túr mentét és annak élővi-lágát, akik maguk is e terület településeinek lakosai. 2011 nyarán a következő helysé-gekből érkeztek diákok a táborba: Mikola,

Halmi, Józsefháza, Lázári, Homok, Peleske, Egri, Újváros, Kisgérce, Sárköz, Túrterebes, Drăguşeni. Jövő év nyarán a Túr Menti Vé-dett Területek többi településeinek diákjai táborozhatnak. Vakáció lévén, a szervezők arra fektették a hangsúlyt, hogy a gyerekek sok játékos, sza-badidős tevékenységen vegyenek részt úgy, hogy közben szórakozva tanuljanak. Ennek érdekében csapatjátékokon, kirándulásokon, versenyeken szerezhettek új ismereteket a gyerekek és kutató-felfedező tevékenységek beiktatásával leshették meg a Védett Terü-let néhány nevezetes helyét, természeti vagy kulturális értékét.Egy különleges térkép segítségével, amely a Védett Terület értékeit ábrázolta, a gyerekek bebarangolhatták a környéket. Rácsodálkoz-tak az ismerős helyekre és beszámoltak sze-

mélyes tapasztalataikról. Rádöbbentek arra, hogy nem is kell nagyon messzire menniük, ha festői tájakat, gazdag élővilágot szeretnének látni, élményekkel teli szórakoztató kirándulásokon, pecázásokon, gombaszedéseken, erdőjárásokon, fürdőzé-seken van kedvük részt venni vagy akár szép kastélyokban, templomokban, kúriákban a múltat megidézni.

KÖRNYEZETVÉDELMI TÁBOROK 2011

1. A gyepterületek felégetése nem csak az ott élő állatok pusztulását okozza, de átalakítja a növény-zet fajösszetételét is (pl. ritka és védett növények tűnnek el). Ugyanakkor a tűz hatására a talajból kiégnek a szerves anyagok, ezáltal a termőföld el-veszíti tápanyag-tartalmának jelentős részét.2. Ha az erdőben egy kicsit megmozgatjuk az avart, a száraz levelek és növény törmelék alatt felismerhetetlen összetételű, már-már egynemű komposztot találunk. Talán így lehetne legegy-szerűbben szemléltetni a komposztálás lénye-

gét. A háztartásban és kertben keletkező szerves hulladék komposztálásával értékes tápanyagokat juttathatunk vissza a talajba. A komposzt tulaj-donképpen mesterséges humusz, ami a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz, javítja a talaj termőképességét, vízháztartását, szerkezetét, növeli a növények ellenálló képessé-gét és hozamát. 3. Sok életközösségre káros az idegenhonos (ún. invazív-, vagy özön-) fajok térhódítása. Ezek a messzi vidékről betelepített állatok vagy növények,

természetes ellenségeik és kórokozóik hiányában korlátlanul szaporodnak és kiszorítják a természe-tes életközösségek elemeit, vagy nagymértékben pusztítják az őshonos fajokat. Az Amerikából be-hurcolt akác például sokszor a gazdag élővilágnak otthont adó természetes fajösszetételű erdők he-lyét veszi el, a Kaukázus vidékéről származó fácán pedig a hüllők állományaiban okoz kárt. A szintén ide sorolható parlagfű nem csak a gyepterülete-ken okoz természetvédelmi problémát, de súlyos egészségügyi veszélyt is jelent.

TUDOD-E HOGY ...?

18 9 1

TÚR MENTITÚR MENTIHÍRMONDÓHÍRMONDÓ

ARI

ILE P

ROTEJATE RÂUL TUR

TÚ

R M

ENTI VÉDETT TERÜLETE

K

A VÉDETT TERÜLET A TIED IS!